HELFGOTT SÁMUEL, a tiszteletreméltó fényképész

A cikk az ADT segítségével készült

A mutatványosok egy része igazi svihák volt, attrakcióik, mutatványaik többsége nem volt több szimpla átverésnél. Ezért aztán megbecsültségük is ehhez igazodott. Volt közöttük azonban néhány olyan, aki tehetségével, munkájával, szorgalmával, magatartásával és kiállásával kivívta a többség tiszteletét. Ilyen volt Helfgott Sámuel fényképész, egyike a Vurstli alapítóinak.

1854-ben született, gyermek- és fiatalkoráról szinte semmit nem tudunk. Kincses Károly, a Fotó c. szaklap 1990. augusztusi számában megjelent írásában úgy vélte, hogy Helfgott 1883-ban Amerikából hozta magával a gyorsfényképészet tudományát.

A Városligetben 1884-ben tűnt fel. Nem sokkal ezután az Országos Általános Kiállítás megrendezése miatt a mutatványosok addig megszokott helyükről, a Tűzijáték térről átköltöztek új helyükre, a mai Széchenyi fürdő területén kialakított mutatványos térre. Helfgott itt vette bérbe a 8. sz. parcellát, ahol felépítette és működtette fényképészeti műtermét. 1892-ben az épületbe belecsapott egy villám, de szerencsére tűz nem ütött ki, csak kisebb károk keletkeztek.

Így nézett ki a Helfgott képek hátlapja

Az 1896-os millenniumi kiállítás idején neves fényképészek szövetkezetet alapítottak, és a Városliget területén egyes fotóművészeti szolgáltatásokra kizárólagos jogot szereztek. Helfgottnak szerencséje volt, mert működését a megállapodás nem korlátozta, így műterme az ünnepségek alatt is zavartalanul üzemelt. Az évek során vállalkozása olyan szépen jövedelmezett, hogy 1899-ben a belvárosban, a Károly laktanya (később Központi Városháza, ma a Főpolgármesteri Hivatal) udvarában is nyitott „fényképíró” üzletet. 

Kezdetben ferrotípiákat (előre gyártott ónozott acéllemezekre rögzített gyorsfénykép) készített, később áttért a papír gyorsfényképre. Erre kialakított eljárása 1900-ban szabadalmi védettséget kapott. 

1887-ben kötött házasságából egy évvel később megszületett gyermeke, Ármin, aki 1911-ben, 23 éves korában nevét Gót-ra magyarosította. A fiú vegyészmérnöknek tanult, 1918-ban megnősült.  Esküvői tanúja dr Vázsonyi Vilmos igazságügyi miniszter volt. Az a Vázsonyi Vilmos, aki imádta a Ligetet, a Vurstlit és amikor csak szükség volt rá, kiállt a mutatványosok érdekei védelmében. Közben Helfgott 1902-ben elvált feleségétől. Második feleségével, Weisz Karolinával élete végéig boldog házasságban élt.

1907-ben a főváros vezetése úgy döntött, hogy a Városligetben új fürdőt épít. Mivel a mutatványosok útban voltak, ismét költözniük kellett. Ekkor kapta meg Helfgott Sámuel az Állatkerti úton, a Lauffer kávéház és a későbbi Royal Vio mozi közötti 480 m2-es parcellát, ahol felépítette fényképész műtermét, mögötte takaros kis két szoba konyhás lakással. A műterem homlokzata 2018-ban  újjászületett, immár a Holnemvolt Vár főbejárati kapuépítményeként szolgál.

Helfgott műteremépületének homlokzati tervrajza (Budapest Főváros Levéltára)

Bal oldalon Helfgott műterme, jobbra mellette a Royal Vio mozi

Újjászületett műteremépület, mint az 2018-ban megnyílt Holnemvolt Vár bejárata

A régi városligeti Vurstli kedves mulatságai közé tartozott a század elején Helfgott bácsi gyorsfényképező műintézete. Papírmasé tevén, kasírozott hintóban, hulladék anyagokból összetákolt búvárnaszádon készültek a korabeli sztárfotók: Szép Ernő mint súlyemelőbajnok, Heltai Jenő pedig mint karcsú champion zsoké pózolt Helfgott fényképén. Műtermében Adytól Bródy Sándoron és Szomory Dezsőn keresztül Heltai Jenőig szinte a teljes korabeli irodalmi elit megfordult. Több fényképet készített Molnár Ferencről is, aki a Liliom írása közben naponta kijárt Helfgott műtermébe, hogy a Városliget jellegzetes figuráit tanulmányozza

Füst Milán, Tóth Árpád és Nagy Zoltán Helgott bácsinál (Petőfi Irodalmi Múzeum) 

„Gyorsképek modern kivitelben tíz perc alatt” csalogatta az arra járókat a reklám.  Egy vasárnap délutáni „lizsézésnek” kihagyhatatlan programja volt a családi vagy baráti körben készült fotó, amelyet azonnal haza lehetett vinni. Mivel ezek a képek viszonylag olcsók voltak, cselédlányok és szabadságos bakák éppúgy betértek Helfgott bácsihoz, mint a középosztálybeli családok vagy a vidékről a fővárosba ránduló kisbirtokosok. Mesélték, hogy nagyon haragudott, valahányszor kuncsaftjai azt kérdezték tőle, jól eltalálta-e őket. Erre a kérdésre mindig így válaszolt: Még a mennykő sem találhatta volna el uraságodat jobban.

Kalapos férfiak és egy fiúgyermek csoportképe XIX. század végén (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum )

Szinte mindenki ismerte a Ligetben és mindenki Helfgott bácsinak hívta, „a békebeli, boldog Budapest” kedves, kedvelt figurája volt. Őrmestertől lefelé a diákokig engedményt adott a fotók árából. Tisztelték a mutatványosok és tisztelték a kuncsaftok is. „Őszes, szürkés, erős nagy haja volt, szemüveget hordott zsinóron s igen komoly ember volt.”. Tökéletesen beszélt angolul, németül és könyvtárában ókori és új klasszikusok művei is megtalálhatóak voltak. „Szellemi képességeit és műveltségét nem kisebb emberek ismerték el, mint Vázsonyi Vilmos, báró Mednyánszky, a világhírű festő, aki pajtása is volt, Feszty Árpád és valamennyien barátjuknak nevezték őt” – mesélte róla fia. Tekintélyét műveltsége, intelligenciája és szaktudása, mellett termetes alakja alapozta meg. A ligeti legendárium szerint nem volt olyan „bicskás legény”, akit puszta kézzel ne tudott volna ártalmatlanítani. 

Családi zsánerkép, 1907-ből.

A Mutatványosok és Érdektársai Egyesületének alapítója, egy ideig elnöke volt.

Hosszú szenvedés után 1925-ben hunyt el. Halála után műterme Helfgott Sámuel utóda néven még néhány évig üzemelt. 1932-ben készült a műterem talán egyik leghíresebb képe, melyen József Attila, Szántó Judit és baráti társaságuk pózol a városligeti gyorsfényképészetben.

József Attila, József Jolán, Láng Ernő, Szegedi Boris, Nagy Lajos, Agárdi (Danzinger) Ferenc, ülnek Bányai László és Szántó Judit - 1932-ben Helfgott bácsi műtermében (Magyar Fotóarchívum)

Alakja két operettben és – bár csak áttételesen – egy filmben is feltűnik.. 

Radó József és Szilágyi László „A régi jó Budapest” c. 3 felvonásos  revü operettjét még életében, 1925 elején mutatta be a Király Színház. A Millenniumi Kiállítás idején játszódó daljátékban csendül fel Rátkai Márton és Vaály Ilona előadásában a Helfgott bácsi c. duett:

 „Künn a tarka wurstli szélén ócska bódé áll,

Ott működik a Helfgott bá’ mint fényképész király”

Helfgott bácsi dalának kottarészlete (Színházi Élet 1925. 21. szám)

A Fővárosi Operettszínházban 1929-ben bemutatott „Kikelet ucca 3.” c. operettben való feltűnése kisebb vihart kavart. Bródy István, Harmath Imre  és Kemény Egon daljátékában a szerzők mulatságos, békebeli sviháknak ábrázolták  Helfgott  Sámuelt, olyannak, „aki zsargonban beszél, az idegen szavakat úgy ejti ki, ahogyan leírják és aki a hozzá betévedő jókedvű tűzoltó zsebéből kiszedi a pénzt.” 

Ez az ábrázolás egyáltalán nem tetszett Helfgott fiának, aki „meghalt ember emlékének meggyalázása” címen feljelentést tett a szerzők ellen. Gót Árminnak nem volt kifogása apja „színpadi megszemélyesítése ellen, ha az nem lépné át még a költői túlzás határvonalát is.” Úgy vélte, hogy apjának színpadi ábrázolása már csak azért is sérti emlékét, mert édesapja a valóságban egyáltalán nem ilyen volt. Gót a vádlottak példás megbüntetését és 5000 pengő erkölcsi kár megfizetését kérte.

A per során a színház vezetői és a szerzők tisztázták, hogy nem állt szándékukban Helfgott emlékét megsérteni, csupán „tréfás persziflázsnak” szánták az inkriminált jeleneteket. Gót a nyilatkozatot elégtételként elfogadta, a bíróság pedig lezárta az ügyet.

Majd 10 évvel halála után, 1934-ben Kardos László rendezésében készült a Barátságos arcot kérek c. film, melynek főhőse Bazsek Mátyás fényképész, akit  Szőke Szakáll alakított. A színész Helfgott bácsi fotóműtermében egy egész vasárnapot eltöltve szerzett tapasztalatot elsősorban arról, miképpen kell viselkednie kuncsaftjával egy igazi fotográfusnak. A korabeli hírek szerint nem csak nézelődött, de beállt fotóssegédnek is. 

Szőke Szakáll mint fotósegéd Helfgott bácsi műtermébe (Színházi Élet 1935. 39. szám)