A BIENENFELD CSALÁD

A cikk az ADT segítségével készült

A mutatványosok világában nem volt ritka, hogy a családi üzem apáról fiúra szállt, mint ahogy az sem, hogy a vállalkozást egy ideig az özvegy vitte tovább. Bienenfeldéknél sem volt ez másképp. Míg azonban a családfő tisztes iparos foglalkozásból, fényképészként tartotta el családját, az özvegynek és a fiúknak már több lábra kellett állni, hogy bírják a modern idők diktálta tempót. Olyan mutatványos üzemeket is vittek a Vurstliban, amire a családfő, ha megérte volna, valószínűleg nem lett volna büszke.

A családfő, Bienenfeld (Samuel) Zsigmond 1854-ben született. Első fényképészüzlete a Király utca 25-ben volt. Műtermében főleg portréfotókat, kabinetképeket, vizitkártyákat készített, majd 1898-ban a Városligetben megnyitotta a főleg olcsó papírképekre szakosodott „első magyar gyorsfényképészeti műtermét”. Olyan jól ment az üzlet, hogy hamarosan az István téren és a Kisdiófa utcában is műtermet nyitott.  Ehrenwert Bertával kötött házasságából két fiúgyermek született: Géza (1877) és Béla (1892). Géza 1906-ban, Béla 1935 -ben Bienenfeldről Balázsra magyarosította nevét. 

Bienenfeld és Társa fényképészeti műterem – Király utca 25.

Miután férje 1904-ben, 49 évesen szívbajban meghalt, Bienenfeldné vitte tovább az üzletet. 1905-ben engedélyt kért és kapott, hogy a Városligetben „ mozgófénykép mutatvánnyal” szórakoztassa a közönséget. (Érdekes tény, hogy a korabeli dokumentumok szerint 1905-ben a fővárosban működő 18 mozgókép mutatvány közül 5(!) a Városligetben működött.). Mikor a mozi a konkurencia miatt rosszabbul jövedelmezett, Bienenfeldné törpeszínházat üzemeltetett az épületben. 

Akkoriban nem voltak könnyű helyzetben a városligeti mutatványosok, mert a park állandó átalakítása gyakori költözésre kényszerítette őket. 1908-ban határozat született, hogy a Vurstlinak a Széchenyi Fürdő építése miatt költöznie kell.  A mutatványosok új helyét egyrészt az Állatkert Hermina út felé eső területéből kihasított 4791 négyszögölnyi területen (ma ez az útszakasz már nem létezik, itt épül a Biodóm), másrészt az „állatkerti út keleti szélén” jelölték ki. Ez utóbbi területen kapta meg „a 6. számú, mintegy 480 m2 nagyságú parcellát fényképészeti üzlet céljaira évi 600 K bérért özv. Bienenfeld Zsigmondné. További 1000 korona lefizetése mellett fényképészeti tevékenysége kiegészítéseként továbbra is üzemeltetett mozgófényképüzletet is.

Bienenfeldné az új mutatványos épület tervezését a kor foglalkoztatott építőmesterére, Lemberger Alfrédra bízta, aki impozáns szecessziós homlokzatot álmodott az Állatkerti körútra..

Özv. Bienenfeld Zsigmondné fényképészeti és mutatványos terem építkezése a Mutatványos tér. 6. sz. parczellán a Városligetben – 1908. szeptember

Az özvegy a városligeti műterem mellett a népligeti Vurstliban, illetve a Rákóczi út 64. szám alatt is működtetett fényképészüzletet. Ez utóbbit a 20-as évektől idősebb fia, Géza vitte tovább. Bienenfeldné megbecsült tagja volt a pesti polgári köröknek, élénk társadalmi életet élt, gyakran volt aktív résztvevője a Pesti Polgári Lövészegylet és az Erzsébetvárosi Polgári Kaszinó jótékonysági rendezvényeinek. 1916 októberében újraházasodott, férjhez ment Kohn Vilmos cipőkereskedőhöz, de a sajtó továbbra is özvegy Bienenfeldné néven emlegette.

A városligeti üzlet vezetését az 1920-as évek közepén, az eredetileg banktisztviselő, a hadseregből főhadnagyként leszerelő fia, Bienenfeld (Balázs) Béla vette át, aki ezt követően a családi vállalkozás életében meghatározó szerepet játszott. 1922-ben megnősült, feleségül vette a Kolozsvárról frissen a fővárosba került Baranics Anna színésznőt, akivel annak 1947-ben bekövetkezett haláláig boldog házasságban élt. Aktív szerepet vállalt a Magyar Mutatványosok és Érdektársaik Országos Egyesületében is, az 1920-as évek második felében alelnöke, később többször elnöke volt a szervezetnek.

1926-ban a műteremnek ismét költöznie kellett.  A Széchenyi Fürdő bővítése miatt szükségessé vált az Állatkerti körút keleti oldalán lévő bódék elbontása. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az érintett mutatványosokat elköltöztetik a Népligetbe. Végül Bienenfeld (Balázs) Béla javaslatára olyan kompromisszumos megoldás született, mely szerint az érintett mutatványosok egy része maradhatott a Városligetben, akiknek azonban költözniük kellett, kártérítést kaptak.  Bienenfeldék fotóüzemének új helyét a Barlangvasút mögött jelölték ki. A félreeső hely várható forgalma miatt a tulajdonosoknak – ekkor már testvére, Géza is betársult az  üzletbe -  komoly aggályaik voltak. Ráadásul a filléres díjakkal dolgozó mutatványosokat akkoriban megszámlálhatatlan adó-és illetékteher sújtotta. Ilyen körülmények között  a fényképészüzletből már nem lehetett kitermelni megfelelő jövedelmet, így Béla egy motoros halálkatlan nevű attrakciót utaztatott az országban, azonkívül városligeti üzletében – a később sokat bírált Csodák házában – Látványos újdonságok cím alatt „majomembert” és különféle testi hibákkal rendelkező gyerekeket mutogatott. 

Ez utóbbi vállalkozása miatt csúnya botrányba is keveredett 1932-ben. Egy francia újságíró - Jean Masson, a Voila című lap tudósítója – budapesti útján ellátogatott a Vurstliba, és azzal vádolta meg Bienenfeld (Balázs) Bélát, hogy törpék torzszülöttek szerződtetéséből él. Ráadásul – így a szenzációhajhász cikk – ezeket a szerencsétlen embereket egy Palicek(!) nevű faluban „tenyésztik”, erőszakkal deformálják őket, az impresszárió pedig egy injekció segítségével majomeberré is tudja változtatni a kiválasztott delikvenseket. A cikkből természetesen semmi nem volt igaz, azt kivéve, hogy Bienenfeld ekkoriban két óriásgyereket – a 4 éves és 60 kg-os Terézt, és a 2 éves 32 kg-os Annust -  mutogatott a bódéjában.

1944. márciusában  zsidó származása miatt Bienenfeld (Balázs) Béla valamennyi mutatványos engedélyét bevonták a hatóságok. Ezután felesége vitte tovább az üzletet, mígnem júniusban az ő engedélyét is felfüggesztették.  A család mutatványos bódéját a háború alatt belövés érte.

Az egyik legismertebb Bienenfeld-fotón Fényes Gyula és Madárfejű Lajcsika

Még dörögtek a fegyverek, amikor  Csorba János polgármester február 8-i rendeletében visszavonta az 1945. január hó 21. napja előtt kiadott összes mutatványos engedélyt. Új engedélyt pedig csak azok kaphattak, akiket a frissen megalakult igazoló bizottságok igazoltak. A bizottságok működése azonban nem volt makulátlan, az eljárások során sok esetben az üzleti érdekek domináltak. Bienenfeld (Balázs) Béla a Szociáldemokrata Párt képviselőjeként elnöke volt a Magyar Mutatványosok Országos Egyesülete igazolóbizottságának, amikor csúnya ügybe keveredett. Berczy Géza színész (a Barlangvasút akkori bérlője) azzal vádolta, hogy az általa vezetett bizottság Gerencsér Ferenc feleségét (a Liliputi Színház tulajdonosát) csak annak fejében volt hajlandó igazolni, ha Balázs felesége 30%-os üzletrészt kap a Liliputi Színházban. A Bizottság figyelmen kívül hagyta Berczy panaszát, Bienefeldet és feleségét is igazolták, ám az aggályos  üzletrész szerzést nem tagadták.

1950-ben az összes mutatványos üzemet államosították. A híres Bienenfeld-féle fotóműtermet végül 1952-ben bontották el.

Majkó Zsuzsanna - Ligetfalvi György