JAN ERIK HANUSSEN – a jövőbe látó, akinek szakmája lett a veszte
A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.
Nevét ismerhetik, akik látták Klaus Maria Brandauer főszereplésével, Szabó István rendezésében készült Hanussen c. filmet. Zsidó családban született, élete végén hithű náci lett. Személyesen ismerte Hitlert, dicstelen halálát is neki „köszönheti”.
Hanussen Hershmann Chaim (később Hermann) Steinschneiderként 1889-ben Bécsben látta meg a napvilágot Julia Kohn és Siegmund Steinschneider vándorszínész gyermekeként. Anyakönyvezésére a morvaországi Prossnitzban került sor, a kis Bubi – ez volt a beceneve - itt nőtt fel, itt töltötte korai gyerekkorát is. Édesanyja halála után apjával Bécsben telepedtek le. 14 éves korában megszökött otthonról és csatlakozott egy vándorszínházhoz. Innen hamar továbbállt és vándorcirkusszal járta a vidéket. Sűrűn váltogatta a társulatokat, eleinte a sátorépítésben és bontásban, a nézőtér berendezésében segített, később kitanulta az artitástáskodás alapfogásait. Volt unterman, máskor trapézon lógva tartotta az igazgató testes feleségét, de még állatidomárként is kipróbálta magát. Közben figyelt, tanult, igyekezett a cirkusz világának összes trükkjét ellesni.
Hermann Steinschneider |
Miután ott hagyta a cirkuszt, egy éjszakai mulatóban felcsapott bűvésznek. Rém ügyetlen volt, mégis estéről estére teltházat vonzott bénázása. A közönség remekül szórakozott, mert azt hitték, hogy Steinschneider bűvészeket parodizál. Mentségére szóljon, hogy idővel már elég profin bűvészkedett. Egy idő után aztán innen is mennie kellett.
Közben kitör az első világháború, Harry – ekkoriban már így hívatta magát - pillanatok alatt a fronton találta magát. Igazából itt alapozta meg jövőjét, amikor a lövészárokban megszervezte háborús jósdáját. Pontosan meg tudta mondani, hogy melyik bajtársa fog hamarosan otthonról üzenetet kapni és azt is megjósolta, hogy mi lesz az üzenet. Katona társai először egyszerűen kinevették. Ám három nap múlva elképedve tapasztalták, hogy minden úgy történt, ahogy Harry megjövendölte. Igen gyanakvó kapitányát azzal vette le a lábáról, hogy közölte vele, hogy nemrégiben fia született. Egy hét múlva beigazolódott, hogy Steinchsneider mindent pontosan látott, megjött a levél, melyben felesége boldogan tudatta, hogy a kapitánynak egészséges fia született. Mindenki boldog és hálás volt, bajtársai a jó híreket cigarettával, itallal, saját élelmiszer fejadagjuk egy részének átengedésével hálálták meg.
Jobban élt a lövészárokban, mint előtte bármikor. Nem csak ő, hanem titkos segítője is. Ő a század irodában dolgozott, feladata volt többek között az otthonról érkező levelek fogadása. Ezeket szépen elolvasta, a tartalmukról készített jegyzeteket átadta Harrynak, a leveleket pedig eldugta. Így már nem volt nehéz megjósolni, hogy ki, milyen híreket kap majd otthonról. Egy-két nappal az üzeneteket megjósoló szeánsz után mindenki szépen megkapta az addig rejtegetett leveleket. Egyszerű, de hatásos trükk volt. Az alapelven – mindig kell egy vagy két segítő – később sem változtatott.
Tenyérből is tudott jósolni |
Egyszer azonban vége szakadt a „lövészárok-jólétnek”. Egy ütközetben combon lőtték, kórházba került. Soha többé nem tért vissza a frontra. Tábori csendőr lett, ahol, mint látnok, jövendőmondó és hipnotizőr szórakoztatta környezetét. Egyik mutatványa a Rubinitől tanult trükk volt, kicsit finomítva, átdolgozva. A közönség között fel-alá járkálva különböző tárgyakat kért kölcsön a nézőktől, majd a színpadon a közönségnek háttal ülő médiumtól megkérdezte, hogy mit tart a kezében. A médium, aki természetesen „tettestárs” volt, hibátlanul válaszolt. A trükk az volt, hogy a kérdésben szereplő szavaknak jelentésük volt. Ha a kérdés úgy szólt, hogy „Nos, mit tartok a kezemben?”, akkor a „nos” szó órát jelentett. „Vajon mit tartok a kezemben” kérdés esetén a „vajon” szó tárcára utalt. Még egy két kártya trükk és következett a tomboló siker.
A vezérkar ekkor úgy döntött, hogy országos turnéra küldi a mágust, had szórakozzanak a katonák. Ehhez már állandó segítőre volt szüksége. S mint mindig, most is megtalálta egy Olga nevű szép és csinos hölgy személyében. Az országjárás végén útjaik elváltak, Harryből ismét hétköznapi katona lett.
Történt egyszer, hogy három nap szabadságra Bécsbe utazott. Út közben megismerkedett egy Joseph Koller nevű minden hájjal megkent „kavarógéppel”. Pillanatok alatt egymásra találtak és mire Bécsbe értek, már készen is állt a terv: nagyszabású gálaelőadást szerveznek, ahol a Bécsieknek Steinschneider bemutatja földöntúli képességeit. Így is tettek, kibérelték Bécs legnagyobb báltermét és Koller Pepi megszervezte az előadást. Igen ám, de a földöntúli mágiák mesterét mégsem hívhatják Steinschneidernek! Megszületett Jan Erik Hanussen.
Másnap város szerte megjelentek a plakátok, melyek öles betűkkel hirdették a fantasztikus előadást, benne a telepatikus postával, az elrejtett tű megtalálásával, az izmok hipnózisával és gondolatátvitellel. Óriási volt az érdeklődés, a több mint 2000 jegy pillanatok alatt elkelt, még a császári család néhány tagja is megjelent. Hanussen trükkjei elkápráztatták a közönséget.
Breibart vasat hajlít |
Némi közbenjárásra feletteseitől azonnal több heti szabadságot kapott. Még 15 telt házas előadást tartott Bécsben, majd miután elbocsátották a hadseregtől, hasonló műsorral bejárta fél Ausztriát. A háború után annyira elszaporodtak a kisstílű csalók által bemutatott telepatikus, távolbalátó, jövendő mondó produkciók, hogy a hatóság betiltotta őket. Hanussen ugyan felmentést kapott, de mutatványai iránt az érdeklődés annyira lecsökkent, hogy inkább elhagyta Ausztriát és külföldön próbálkozott. Szalonikiben óriási sikere volt, Konstantinápolyban fellépései érdektelenségbe fulladtak. Damaszkuszban ismét siker, Kairóban és Tel-Avivban bukás.
A Mágus |
Rodoszon azonban fordult a kocka: őt verték át, de nagyon. Történt, hogy afférba keveredett egy török vendéglőssel. Szó szót követett, mire Hanussen megátkozta a török birkáit. Másnap feldúlt törökök hada kereste meg Hanussent, szekéren hozva az átok miatt elpusztult birkákat. Lincselés közeli helyzet alakult ki. Hanussen úgy döntött, hogy megpróbál a szorult helyzetből is jól kijönni. Aktuális segítőjével és török házigazdájával gyorsan megbeszélték a megoldást. Hanussen kiállt a fejét követelők csoportja elé és elmondta, hogy a vendéglős minősíthetetlen viselkedése miatt átkozta meg a birkákat, de most megbocsát és földön túli erejét felhasználva fel fogja támasztani a birkákat. Hókusz-pókusz, varázsigék tűz és füst után két egészséges birka vágtatott elő a füstfüggöny mögül. A vendéglős ez után ártatlan képpel megköszönte a mesternek, hogy feltámasztotta egy héttel azelőtt eltűnt birkát.
Váltakozó sikerrel járta világot, majd visszatért Bécsbe. Az 1920-as évek elején itt Breibart, a vasgyúró volt a sztár. Vasakat hajlított, láncot tépett, patkót tört, a közönség rajongott érte. Hanussen nehezen bírta elviselni, hogy ő aktuálisan nem érdekel senkit. Meg akarta szerezni a vezető pozíciót, ezért minden áron le akarta győzni Breibartot.
Martha Farra munka közben |
A nem túl sikeres bécsi bemutatkozásuk után Budapesten felléptek a Rákóczi úti Tabarin mulatóban, valamint a Fővárosi Cirkuszban, majd vidéki turnéra indultak.
Még mielőtt Hanussenék Budapestre érkeztek volna, a magyar rendőrség már tudomást szerzett arról, hogy Hanussen közreműködött egy bécsi bűnügy felderítésében. Arról persze nem volt információjuk, hogy egy jól megfizetett belső informátor segítette Bécsben Hanussent a sikeres nyomozásban. A kedvező bécsi tapasztalatok hallatán ki akarták próbálni, hogy a telepátia mennyire használható az itthoni felderítő munkában. A Budapestre látogató Hanussen épp kapóra jött. Andréka Károly főkapitány helyettes megbízta Hain Pétert, a bűnügyi nyomozócsoport vezetőjét, hogy találjon ki két bűncselekményt, amit majd Hanussen kinyomozhat. Hain a megbízást végre hajtotta, a kísérletre 1923. május 27-én került sor.
A magyarországi fellépések sorát rövid időre meg kellett szakítani, mert Martha Farra egyszer csak megunta Hanussent, és az összes preparált eszközzel együtt megszökött Rex mesterrel, egy másik hipnotizőrrel. Hanussen gyorsan pótolta Farrát és váltakozó sikerrel turnézott Európában.
Megcsillanni látta a fényes jövőt, amikor elfogadott egy amerikai turnéra szóló meghívást. Ám keservesen csalódott, mert az amerikaiakat nem igazán érdekelték a trükkök, sokkal jobban becsülték a teljesítményen alapuló mutatványokat. Míg Bécsben több tucat ember jelentkezett, ha Hanussen segítőket keresett a nézők között, addig Amerikában ilyen felhívására senki nem mozdult. Bukott is nagyokat, mígnem szerződést kapott egy New Yorkba-i lokálban. Itt azonban egy műsorban kellett fellépnie régi ellenfelével és ellenségével, Breibarttal. Egy ideig közepes sikerrel egy műsorban gyűrte a vasat Breibart és Martha Farra utóda, ám ahogy lejárt a szerződése, Hanussen hazautazott – zsebe üresebb volt, mint mikor elindult.
Városról városra vándorolva próbálta összeszedni magát, de nem igazán sikerült. Érezte, hogy egy nagy ötletre van szüksége, különben pillanatok alatt elfelejtik. Új titkárával, Adolf Erich Juhnnal - aki egyben impresszáriója, segítője is volt - addig addig törték a fejüket, míg összeállt az új műsor és megszületett a nagy ötlet: jóslás, jövendőmondás magánrendelésen – a szokásos fellépések mellett. Pozsonyba utaztak és hozzáfogtak a terv megvalósításához.
Hannussen, kezében a gomboloy |
Amikor elérkezett a kellő pillanat, a titkár az egyik papírt kezébe véve feltette az eseményre vonatkozó kérdést: „Kérem Mester, megmondaná, hogy mi történt Sóskúton március 5-én, hajnali kettőkor?” A kérdés elhangzása után Hanussen görcsbe rándult, remegett, többen a segítségére akartak sietni. Majd zavaros, össze-vissza szavakat mormolt: „sötét szoba .. asszony fekszik az ágyon .. egyedül van … borzalmas fájdalmai vannak … sírás … sikoltás … gyermek született!” És valóban, a titkár kérdésére az érintett asszony megerősítette, hogy lánya születése napját és helyét írta a papírra. És ez így ment még jó fél órát. A titkár által felolvasott dátumok és helyszínet történéseit Hanussen hibátlanul eltalálta! (Megfejtés a cikk végén)
Ügyes trükkje volt a grafológiai mutatvány is. Megkérte a közönséget, nevezzenek meg a körükben lévő egy-két ismert személyt, majd egyenként felhívta őket a színpadra. Megkérte őket, hogy egy táblára írják fel nevüket és foglalkozásukat. Rövid ideig tanulmányozta az írást, majd megmondta az illető foglalkozását, családi állapotát és néhány mondatot az életéről. A közönség tátott szájjal nézte a produkciót. Elképesztő volt a siker! Telt ház telt házat követett, dőlt a pénz Hanussenhez és társához. (Megfejtés a cikk végén)
Ám a magánpraxis volt az igazi kincsesbánya. Áramlottak az emberek a Carltonba, Hanussentől várva javaslatot problémáik megoldására, tanácsot jövőjük alakítására. A paciensek a tikárnak előre elmondták mi a gondjuk, mire várnak megoldást, kifizették az gyakran nem kevés tiszteletdíjat és mivel a jövőbe nem lehet bármikor belelátni, vissza kellett menniük pár nap múlva. Az addig összegyűjtött információk alapján aztán Hanussen a „jövőbe látott”. Vagy bejött, amit mondott, vagy nem, pénzüket kevesen követelték vissza, ráadásul az esetleges sikertelenségre Hanussen előre figyelmeztette őket.
Nem mindenki hagyta szó nélkül, hogy Hanussen becsapta. Feljelentették, majd le is tartóztatták őt és segítőit. A per előkészítése során 34-en csatlakoztak a feljelentőkhöz. A vád szerint Hanussen csalást követett el, amikor csalárdul és fondorlattal megkárosította az embereket, visszaélt jóhiszeműségükkel és hiszékenységükkel, amikor hazug állításokkal félrevezette őket. Ha vád bebizonyosodik, 3-5 éves börtönbüntetés jár érte. A per előkészítés elhúzódott, majdnem hat hónapig tartott. Ez idő alatt Hanussennek volt ideje felkészülni, s mire sorkerült az első tárgyalásra, már közel 100 tanú állt ugrásra készen, hogy Hanussen mellett tanúskodjon. A per során szakértőket is meghallgattak, akik közül többen kijelentették, hogy Hanussen tevékenységének semmilyen tudományos alapja nincs, azaz minden, amit csinál, a „szokásos és ismert varieté készségek szintjén mozog”. Ám akadtak a szakértő tanúi a védelemnek is, akik viszont tudományos magyarázatokkal igazolták, hogy igenis létezik távolba látás, és Hanussen rendelkezik az ehhez szükséges tudással és képességekkel. A sakk-matt helyzetet a bíróság úgy oldotta fel, hogy engedélyezte, hogy Hanussen nyílt tárgyalás keretén belül, a bíróság előtt bemutassa képességeit.
Erik Jan Hanussen – ekkor már, mint egy dán nemesi család sarja - 1930-ban érkezett Berlinbe. Ekkorra Ausztriában és Csehszlovákiában már jövőbelátóként és mentalistaként komoly hírnevet szerzett. Abban reménykedett, hogy erre a múltra alapozva Németországban végre meggazdagszik.
Nem lazsált,,,Meine Lebenslinie“ címmel saját kiadásában megjelentette önéletrajzát, melyről számos későbbi kutatás megállapította, hogy nem sok köze volt a valósághoz.
Még ebben az évben lapot alapított, elindította a Berliner Wochenschau című kéthetente megjelenő, eleinte főleg okkult tudományokkal foglalkozó újságját. Induláskor 8000 példányban jelent meg, majd hihetetlen gyorsasággal az eladott lapok száma elérte a 140.000-t. Pénze, hírneve már volt, ám ő arra vágyott, hogy ne csupán jósként és népszerű showmanként, hanem valódi társadalmi gondolkodóként figyeljenek rá. Ezért egyre közelebb húzódott a politikához.
1932. március 25-én újságjában megjelentetett egy írást, melyben megjósolta, hogy bár a közelgő választásokat Hindenburg fogja nyerni (így is történt), egy éven belül azonban Hitler átveszi a hatalmat.
Lobkowitz összetört autója |
Akkoriban mutatta be pályafutása egyik legnagyobb trükkjét. Ország világ előtt vitathatatlanná kívánta tenni fantasztikus képességeit, ezért egy látványos bemutatót szervezett. Egy szálloda halljában nagy tömeg előtt megkért két számára ismeretlen, tiszteletre méltó polgárt, hogy amíg ő várakozik, az általa átadott babafigurát dugják el a környék valamelyik üzletében. A két úr kezében a figurával elhagyta a szállodát, majd mintegy fél óra múlva dolguk végeztével visszatértek.
Hanussen keresi az elrejtett babát |
Hanussen bekötött szemmel óriási tömeg kíséretében kilépett a szállodából, hogy megkeresse a babát. Előre nyújtott kézzel bizonytalanul lépkedett, majd néhány lépés után irányt váltott. Megállt, tétován körbe forgott. A kíváncsi, érdeklődő tömeg szorosan követte. Annyian voltak, hogy leállt a villamos és autóforgalom, mindenki a mágust nézte. Időnként hozzá lépett valaki, megszorította a kezét, néhány biztató szót mondott. A hullámzó tömeg zajosan követte a Mágust. Elől újságírók és fotóriporterek, mellettük, mögöttük a többiek. Hanussen a kezdeti tétovázás után egyre magabiztosabban haladt, majd hirtelen megállt egy gyógyszertár előtt. Bement, belépett a pult mögé és az egyik bal oldali alsó fiókból kivette a babát. Tapsvihar és kitörő ováció. Nem csalás, nem ámítás, nem volt itt semmi trükk, mert rengeteg ember közvetlen közelről figyelte az eseményeket! Úgy gondolták, hogy itt nem lehet csalni. De lehetett, ugyanis Hanussen egy megbízottja a szálloda környékén várakozott, és amikor a két úr a babával kilépett, csendben, észrevétlenül követte őket. Az információ birtokában meg sem közelítette a szállodát, ám az utcán volt, több más kiváncsiskodó mellett egy pillanatra odalépett Hanussenhez, és miközben sok sikert kívánt, észrevétlenül megsúgta a rejtekhelyet.
A jachtján megtartott orgiák rendszeres látogatója volt egy bennfentes náci, Wolf Helldorf gróf is, aki nem sokkal a Hitler hatalom átvételét megjósoló cikk megjelenése után bemutatta Hitlernek. Hitler, akinek fogalma sem volt arról, hogy Hanussen zsidó származású, megköszönte a jóslatot. Maga is vonzódott az okkult tudományokhoz, ezért ha barátok nem is lettek, de állítólag kölcsönösen nagyra becsülték egymást. Arról nincsenek információk, hogy később hányszor, milyen körülmények között találkoztak. Volt olyan feltételezés, hogy Hanussen szónoklásból és tetstbeszédből továbbképzéseket tartott a Führernek. Erre utalhat, hogy bizonyos mozdulataik nagyon hasonlítottak, de bizonyíték erre sincs.
A Hitlerrel való találkozó után Hanussen többször, nagy összeggel támogatta a náci pártot.
Gróf Helldorf azonnal felelősségre vonta barátját. Hanussen ekkor egy hatalmas mesét körített és elmagyarázta, hogy szülei fiatal dán nemesek voltak, akik egy hegymászó balesetben haltak meg Morvaországban. Ezután egy prossnitzi zsidó házaspár fogadta örökbe. Mindezeket hamisított papírokkal bizonyította. Helldorf hitt neki, sőt a hitetlenkedő Goebbelst is meggyőzte.
Hanussen egyre növekvő vagyonából vásárolt egy palotát Berlinben, melyet elképesztő fényűzéssel rendezett be és az Okkultizmus Palotájának nevezett el. Minden csupa arany és márvány volt, voltak csendes szobák, ahol a vendégek nyugodt, akár intim órákat is eltölthettek és volt nagy terem, ahol kisebb nagyobb szeánszokat lehetett tartani. A helyiségek többségét a kor legkorszerűbb lehallgató eszközeivel szerelte fel, ami lehetővé tette, hogy az egymással locsogó, fecsegő vendégektől folyamatosan bennfentes információkhoz jusson. Attól sem riadt vissza, hogy titokban lefényképezze, néha filmre vegye az intim történéseket. Ezeket néha zsarolásra is felhasználta.
Munka közben az Okkultizmus Palotájában |
Nem tartott sokáig, míg Hitlerék rájöttek, hogy Hanussen azért tudta megjósolni a Reichtag felgyújtását, mert valaki, aki bennfentes információkkal rendelkezett, fecsegett. Nem sokára a . Hanussennel közeli barátságot ápoló tisztek többségét lefokozták vagy áthelyezték Így járt Hanussen jó barátja, Helldorf gróf is.
Hanussen sírköve Stahnsdorfban |
Életét 1955-ben a Bavaria filmstúdió „Hanussen” c. filmje dolgozta fel először. A filmet Otto Wilhelm Fischer és Georg Marischka rendezték, a címszereplő Fischer volt, a jelentősebb szerepeket Liselotte Pulver és Klaus Kinski alakították.
Therese Hanussen (szül.Theresa Luksch), Hanuessen özvegye és Erika Hanuessen, a lánya a „Hanussen” című film bemutatatóján 1955-ben |
________________________________________
Megfejtések
Esemény felidézés
Ez is a hatásos, jól kitalált mutatvány volt. A válasz minden esetben a titkár kérdésében volt elrejtve. Ha kérdésben a „kérem” szó szerepelt, az születést jelentett, ha úgy szólt a kérdés, hogy „legyen szíves”, az halált és így tovább.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése