VASKIRÁLYNŐ(K)

A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.

A múlt század elején a köznyelv vaskirálynőnek azokat a hölgyeket nevezte, akik erejüket fitogtatva – főleg vasrudakkal és láncokkal - mindenféle mutatványokat hajtottak végre. Férfi megfelelőjük Siegmund Breibart volt, akit a 20-as években a világ legerősebb emberének tartottak, és aki produkciója részeként rudakat tekert a karjára, láncokat harapott át vagy tépett szét, sőt patkót tört ketté.

Akkoriban több ”Vaskirálynő” neve is megjelent a korabeli sajtóban: Krupp Bertha, Martha Ferra és Vera Anetta is dicsekedhetett ezzel a jelzővel

Bertha Krupp nem volt erőművész, ő édesapja, Alfred Krupp 1902-ben bekövetkezett halála után a hatalmas német Krupp vas-és acélipari birodalom tulajdonosa volt. 1906-ban azért került a lapok címoldalára, mert, egy francia újságíró riportot készített vele Gustav von Bohlen und Halbach-al kötendő házassága alkalmából. Ám a hölgy nem volt túl készséges, semmitmondó válaszokkal igyekezett lerázni az újságírót, aki nem titkolva bosszúságát, cikkében némi gúnnyal „vaskirálynőnek” nevezte Bertha Kruppot . 

Bertha Krupp (forrás: Wikipedia)

Martha Ferra és Vera Anetta azonban „igazi” erőművészek voltak.

1923. április végén szinte minden hazai újság izgatottan számolt be arról, hogy május elejétől Budapesten, a Rákóczi úti Tabarin mulatóban fog fellépni a világhírű artistanő, Martha Ferra, aki „fogaival vaslemezeket harap, erős izomzatával láncokat tép, vasrudat hajít, hihetetlen súlyokat emel és végezetül meztelen háttal szöges deszkára fekszik, mázsás köveket gördítenek rá, melyeket mellén törnek össze.” Volt, aki úgy tudta, hogy a hölgy Breibart tanítványa, mások arról a biztos értesülésről számoltak be, hogy inkább vetélytársa, mi több ellenfele a híres erőművésznek, sőt versenyben már le is győzte. Abban azonban egységes volt a sajtó, hogy Martha Ferra mutatványai sokkal kidolgozottabbak, tökéletesebbek, plasztikusabbak, mint Breibarté. Az érdeklődés óriási volt, a jegyek többsége már jó előre elkelt. 

A Vaskirálynő

A Vaskirálynő sajtóbemutatójára május 2-án, szerdán került sor. „Ne tessék valami két méter magas nőkolosszust várni, mert Marta Ferra egy sovány hölgy s gyenge testtartományát akaraterővel pótolja” nyitotta meg a bemutatót Roland Róbert, az Artista Egyesület ügyvezető igazgatója. "Szőke hölgy. Háta meztelen. Mellén piros selyemmellényke. Szürke térdnadrágban s kék suszterkötényben áll ki, mint egy fess, szőke kovácsinas. … Breitbart megpukkadhat az irigységtől, hogy egy hölgy ilyeneket csinál: rúdvasat bilinccsé hajlít, szögeket tör, láncot tép, majd szöges deszkára fekszik, hidat építenek rá és urak mennek át rajta. ... A közönség különben is élénk részt vesz az egészben s tizenöt férfi emeli fel szörnyű erőlködéssel azt a súlyt, amit Farra kisasszony játszi könnyedséggel tart a mellén” – számolt be a látottakról az Újság c. lap tudósítója. 

A produkció különlegessé az volt, hogy mindezeket a produkciókat nem csak úgy „erőből”, hanem hipnózis hatása alatt mutatta be Martha Ferra. Ebben pedig társa volt a híres - inkább hírhedt - „telepatikus fenomén”, Hermann Steinschneider, művésznevén Erik Jan Hanussen (ő Szabó István Oscar díjas filmrendező 1988-ban készült Hanussen c. filmjének főhőse). 

De hogyan lett a karcsú, vékony lányból „vasgyúró”, honnan volt elképesztő ereje és milyen szerepe volt a produkcióban Hanussennek?

A történet 1922–ben kezdődött, amikor a már komoly, ám igen ellentmondásos jövendőmondó és gondolatolvasó múlttal rendelkező Hanussen egy bécsi mulatóhelyen meglátta az erőművész Breibartot, Az első pillanattól kezdve kizártnak tartotta, hogy egy ember képes legyen mindarra a mutatványra, amit Breibart produkált. Eldöntötte, hogy ha addig él is, megfejti a titkot. Naphosszat a kulisszák mögött somfordált, mindenkivel szóba elegyedett, aki a színfalak mögött dolgozott. Jó néhány napig tartott, míg kiderítette, hogy a Breibart preparált eszközökkel dolgozik. Bár a közönség a mutatvány előtt megtapogatta a vastag vasrudakat és láncokat, azokat a mutatvány kezdetekor ügyes mozdulatokkal az asszisztensek kicserélték és a művész nagy erőlködés és nyögések közepette pl. „puha vasat” vagy ólombetétes, vékony falu csövet hajlítgatott.  

Breibart vasat hajlít

Hanussen úgy gondolta, hogy a mutatvány akkor lehet még látványosabb, ha a vasakat nem egy nagydarab fickó, hanem egy vékony nő - mondjuk - hipnózis hatása alatt tekergeti. Bele szeretett saját ötletébe és már csak egy megfelelő alanyt kellett találnia. Rövid keresgélés után ráakadt Martha Farrára, aki ekkoriban jelentéktelen cirkuszi artistaként tengette életét. Farra 1903-ban született Bécsben, eredeti neve Martha Kahn volt, szülei cirkuszi akrobaták voltak, így hamar megismerkedett a manézs világával, de - talán tehetség híján - megmaradt háttér embernek. 

Nem tartott sokáig, míg Hanussen pénzt, sikert, hírnevet ígérve rábeszélte, hogy működjenek együtt. Hetekig gyakoroltak. Martha Farra megtanulta, hogy mint médiumnak hogyan kell „transzba esni”, milyen mozdulatokat kell végrehajtania, mikor eléri őt a Hanussenből „sugárzó természetfeletti erő”. Mindent aprólékosan, mozdulatról mozdulatra kidolgoztak, és ha nehezen is, de beszerezték a szükséges eszközöket. Sikerül olyan preparált láncot is csináltatni, amit Martha Ferra ketté tudott harapni. A produkció azon túl, hogy egy gyenge nő mutatta be, néhány ponton tényleg kidolgozottabb, látványosabb lett, mint Breibarté.  

Martha Farra munka közben

A produkció (kevésbé szofisztikáltan: az átverés) készen állt: volt vas hajlítás, rúd tekerés, lánctépés, láncharapás, sőt a mellére helyezett falapra tett több mázsás köveket erős férfiak kalapáccsal még össze is törték. Ez utóbbi trükköt egy ügyesen megszerkesztett és láthatatlan tartószerkezet tette lehetővé.

Breibart őrjöngött a konkurencia láttán, még össze is verekedett Hanusennel, de tehetetlen volt. Sajtóhírek szerint arra is hajlandó lett volna, hogy feleségül vegye Martha Farrát, csak hogy megszabaduljon konkurensétől. 

Farrának volt még egy rendkívül látványos mutatványa, mikor is egy magas állványon állva, telepatikus úton küldött erő segítségével felemelte az állvány alatt álló elefántot. Később kiderült, hogy ebben az volt a trükk, hogy egy körmönfont módón elrejtett szerkezet emelte meg az állatot, miközben ő a hipnotikus hókuszpókuszt előadta.  

Martha Ferra felemeli az elefántot

Ilyen előzmények után érkeztek Budapestre, ahol óriási sikerük volt. Előbb a Tabarinban, majd a a városligeti Cirkuszban léptek fel. „A vaskirálynő szögekre feküdt és üllőn kovácsoltak a mellén. Kőtömbökkel födték be és nyolc erős férfi jött a közönség köréből , ők alig tudták megmozdítani a hatalmas kőtömeget. … Közönséget kértek: nagyon jutányos áron lehet beleülni abba az autóba, amely elgázolja a vaskirálynőt. Bp. 21-188 az autó száma és annak rendje és módja szerint keresztül is ment Martha Farrán,” – számolt be a látottakról a Színházi Élet c. újság. 

Martha Farra

Szerződésük lejárta után vidéki turnéra indultak. Ám egy szegedi fellépésüket le kellett mondaniuk, mert Farra az összes rekvizitummal együtt megszökött egy Rex nevű magyar telepatikus fenoménnel.  

A Színházi Élet c. lap rajza a szöktetésről

Ezután már ő hipnotizálta Martha Farrat. Produkciójukkal bejárták Európát, sőt eljutnak amerikába is, néhány évvel később különböző cirkuszi csoportokkal még többször visszatértek Magyarországra, ahol főleg vidéken turnéztak, de felléptek a Schmidt arénában is. Aztán Martha Farra és mutatványa kiment a divatból, a művésznő pedig eltűnt a történelem süllyesztőjében. 

Nyírvidék, 1927. augusztus 25.

Alakja feltűnt a 2001-ben készült amerikai Invinicible c. filmben.

Néhány évvel azután, hogy Matha Farra és Hanussen magyarországi csillaga leáldozott, arról számoltak be a hazai lapok, hogy Magyarországra érkezik a Gazdag-cirkusz, melynek műsorában fellép többek között Rosinka, a „jelenkor legjobb légtornásznője”, Pillar az „apacs biciklista” és Vera Anetta, „Németország legerősebb vaskirálynője”. 

Vera Anetta, aki 1891-ben Vörösváron, Tujder Anna néven látta meg a napvilágot, közel sem volt olyan szilfid alkat, mint kolléganője. 

Civil életéről keveset tudunk. A Tolnai Világlapja információi szerint Anna már tízes évei elején nagyságrendekkel erősebb volt kortársainál. Állítólag a vele szemtelenkedő fiatal segédjegyzőt úgy vágta pofon, hogy annak néhány foga kihullott. Később artistának állt, e mellett birkózóvá képezte magát. Eleinte vidéki városokban lépett fel. Korabeli pletykák szerint a nézőtérről gúnyolódó férfiakat kihívta birkózni. Miután ezekből a küzdelmekből mindig győztesen került ki, nullára csökkent a kellemetlenkedő megjegyzéseket tevő férfiak száma. Később, mint erőművész – ekkor már Vera Anetta néven - több cirkuszi csoporttal bejárta a fél világot. A már ismert – vasrúd hajlítás, lánctépés, láncharapás, stb. - mutatványokon kívül neki is két kiemelkedő attrakciója volt. Az egyik, amikor a mellére helyezett deszkán négy utassal egy autó robogott át, a másik, ahogy „a szegekkel tele vert támlányon háton fekve s egy kovács ülőt tartva,, azon két markos kovács legény teljes erővel kalapálja az üllőn tartott vasat.”  Neki ez természetesen meg se kottyant! Vera Anetta trükkjeinek hátterét nem ismerjük, de igen valószínű, hogy az ő mutatványai is tele voltak csalafintaságokkal.  

Vera Anetta korabeli plakáton

Mikor 1931-ben Budapesten női birkózóversenyt rendeztek, a felhívásra külföldi fellépéseit megszakítva hazautazott az akkor 40 éves vaskirálynő, és benevezett a versenyre. Jelentkezését természetesen a szervezők nem fogadták el.

Fiatalon férjhez ment az 1890-es évek birkózó világbajnokához, Hochenbügler Györgyhöz, népszerű nevén Vampihoz. Egészen 1928-ig közösen léptek fel, ekkor a férj egy szembetegség következtében egyik szemére megvakult. Ezután 1932-ben bekövetkezett haláláig már csak kísérte és a színfalak mögül segítette feleségét.

Vera Anetta rekvizitumaival

1932. december végén a Magyar Hírlapban megjelent egy cikk, amelyik a nyomorgó artistákkal foglalkozott. Ebben az újságíró arról számolt be, hogy Vera Anetta is nyomorog, „egy kis szatyorral jár és alig tudja felemelni az üres táskát - mert éhes.” Mindebből egy szó nem volt igaz, az újság már január elején korrigálta magát és arról tájékoztatta olvasóit, hogy hogy „Vera Anetta rendezett anyagi viszonyok között él és legutóbbi időkben csak azért nem lépett fel, mert férje meghalt. A világhírű magyar artistanő egyébként a közeljövőben nagy külföldi turnéra indul, amelynek első állomása: Szíria.”

Vera Anetta férje halála után egyedül lépett fel, karrierjének alakulásáról semmit nem tudunk. 1944-ben 53 éves korában, Berlinben egy légitámadás során hunyt el.