A MARTH CSALÁD – a fényképészettől az Ezerjó Étteremig

A cikk az ADT felhasználásával készült

A mutatványos világ fontos szereplői voltak a szatócsok, kávémérők és a vendéglősök is. Ahogy a mutatványosok között volt olyan, ahol apáról fiúra a szállt a családi üzem, nem volt ez másként a vendéglősöknél sem. A Marth család története azért is izgalmas, mert a vendéglős dinasztia alapítója fényképésznek indult, későbbi pályáját pedig rendre keresztezte egy másik vendéglős - özv. Radanovits Mihályné -, aki úgy egyébként az édesanyja volt. 

A dinasztiaalapító Marth Károly 1852-ben született.  Az 1890-es évek elején tűnt fel a Városligetben, ekkor a híres-hírhedt Cserebogár vendéglő közelében fényképészüzemet működtetett. A Cserebogár a Hermina út 65. szám alatt volt, közvetlenül a Budapest-Cegléd vasútvonal mellett. A Hermina útnak ez a szakasza ma már nem létezik, helyén az Állatkerti Biodóm épül. Csak az érdekesség kedvéért: ugyanebben az időben még négy!!!! gyorsfényképész működött a Városligetben: Bienenfeld Zsigmond, Helfgott Sámuel, Horváth Zsigmond és Kiszer Nándor.

Marth 1892-ben új mutatvánnyal próbálkozott: „egy aquarium czéljára bérbe vette” a mai Széchenyi Fürdő területén kialakított városligeti mutatványos tér XVI. számú parcelláját. Egy év múlva azonban vállalkozása tönkrement, ezért kérvényezte a városi tanácsnál, hogy a kirótt bérleti díjnak csak a felét kelljen kifizetnie. Indoklásul kifejtette, hogy amikor a területet bérbe vette, még szó sem volt arról, hogy vele szemben „egy aréna fog fölállittatni, mely aréna a tulajdonképeni okozója tönkrejutásának, a mennyiben látogató közönségét teljesen elvonta.” A tanács a kérést elutasította, Marthnak fizetnie kellett.

Az Ezredéves Kiállítás évében, 1896-ban kezdett a vendéglátó ipar felé fordulni, városligeti gyorsfényképész üzeme mellett egy kocsmát üzemeltetett a Népszínház utcában. Nem sokkal ezután felhagyott a fényképészettel.

Időközbe megözvegyült édesanyja 1878-ban férjhez ment az akkor 70 éves Radanovics Mihály háztulajdonoshoz.

Marth Károly 1880-ban nősült, feleségül vette Tröster Máriát. Házasságukból hat gyerekük született: Mihály, Mária, Károly, Ágoston, Jani és Emma.

Marth Károly édesanyja – immár Radanovits Mihály feleségeként – már 1885-ben kávéházat üzemeltetett a Városligetben.  Igazi vendéglátós akkor lett, amikor 1898-ban megszerezte a mutatványos telepen található Fővárosi Kioszk bérleti jogát, mégpedig úgy, hogy az addigi bérlő, Breselmayer Kálmán a városi tanács beleegyezésével átruházta a bérleti jogot az immár ismét megözvegyült Radanovits Mihálynéra.  

Amikor 1901-ben lejárt ez a bérleti szerződés, a tanács a kioszk újabb, immár hat éves bérletére „szó és írásbeli árverést” írt ki. A szóbeli árverésre kizárólag özv. Radanovitsné fia, Marth Károly tett ajánlatot, ám az írásbeli ajánlatok felbontásakor kiderült, hogy még négy ajánlat is érkezett. Az ajánlattévők között Marth és édesanyja mellet ismét ott volt Breselmayer Kálmán is. A pénzügyi osztály Marth Károly ajánlatát támogatta (15.102 korona), míg a pénzügyi és gazdasági bizottmány figyelembe véve, hogy Marth és a jelenlegi bérlő, özv. Radanovits Mihályné ajánlata (15.000 korona) között csekély a különbség, méltányossági okból a régi bérlőt, özv. Radanovitsné ajánlatát preferálta. A közgyűlés a bizottság javaslatát azzal a módosítással fogadta el, hogy özv. Radanovits Mihálynénak a legmagasabb bérleti díj ajánlatot kell megfizetnie. 

Időközben szörnyű tragédia történt a Marth családban. Marth Károly fia, Gusztáv beleszeret a gyönyörű Fuchs Gizellába, aki egy divatáruüzletben eladó. A Marth család ellenezte a házasságot, ezért a szerelmesek úgy döntöttek, hogy végeznek magukkal. Marth Gusztáv először halántékon lőtte szerelmét, majd a fegyvert maga ellen fordította. A lány a kórházba szállítás után belehalt a sérülésbe, a férfi túlélte az öngyilkossági kísérletet. Felépülve később megnősült. 

Ezerjó Étterem az Állatkerti körúton (forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Miután a Fővárosi Kioszk bérleti szerződése 1907-ben lejárt, erre a területre özv. Radanovitsné már nem kapott hosszabbítási lehetőséget. A tanács döntése értelmében „kárpótlásul” az új mutatványos téren vendéglő létesítésére felajánlottak neki egy helyet. Így kapta meg édesanyja jogán Marth Károly a 22-es parcellát az un. városligeti kioszk felépítésére. E mellett a kialakulóban lévő új mutatványos területen Radanovitsné megpályázta és meg is kapta a 7. számú, parcellát „kávéházi üzlet céljaira”. Marth Károly tevékenyen bekapcsolódott idős édesanyja üzletébe is, és ezen a telken építette fel valamint csendestársként üzemeltette a városliget egyik leghíresebbé váló vendéglőjét, az Ezerjó éttermet. Remek konyha, udvarias kiszolgálás jellemezte a vendéglőt, kerthelyiségében egy kellemes nyári napon akár több száz ember is elfért. 

A vendéglátásban látva lehetőséget 1907-ben Mart Károly Mihály fiával közösen elérte, hogy a Nyék dűlőn vendéglőt építhessen és üzemeltethessen. Alig egy év múlva meg is nyílt a Hűvösvölgy Gyöngye nagyvendéglő „a villamos végállomás közelében.”  „Ajánlatos majális vagy kirándulási célokra; a világítás és táncterem díjmentes. Saját termésű borok. Magyar konyha. Mérsékelt árak. Pontos kiszolgálás.” – hirdette az éppen megnyíló vendéglőt a korabeli reklám. Apja halála után az éttermet Mihály vezette tovább.

Hűvösvölgy Gyöngye – Marth Mihály vendéglője (forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 

Marth Károlyt szerették és tisztelték a városligeti mutatványosok, nem véletlen, hogy 1908-ban a Magyar Mutatványosok és Érdektársaik Országos Egyesülete a szervezet háznagyává választotta. 

 Az első világháborúban három fia és két veje harcolt a fronton, ezért is viselte szívén a szabadságos katonák életét. 1915 karácsonyán felajánlotta nekik az Ezerjó étterem helyiségeit és nagy karácsonyi ünnepséget szervezett számukra. Mikor megkérdezték tőle, hogy miért csinálta, csak ennyit felelt: „Kötelesség  . . Csekélység az egész”. Két fia soha nem tért vissza a háborúból, eltűntek, őket a 20-as években holttá nyilvánították. 

 

Ezerjó Étterem kerthelyisége. Háttérben a Feszty körkép rotundája és a Schaftner –féle körhinta épülete

Özv. Radanovizs Mihályné 85 éves korában 1915-ben elhunyt. Két évre rá fia Mart Károly követte őt, hat gyereke egyenlő részét örökölte az Ezerjót.  Ettől kezdve a családi éttermet a szintén vendéglős Marth Mária és férje, Belházy Ferenc vezették. Belházy eredetileg sikeres elektromérnök volt, 1902-ben egy speciális elektromos váltóberendezésre bejegyzett szabadalma is volt. Mivel a családi vállalkozásban nagy szükség volt rá, és talán jövedelmezőbbnek is találta a  mérnökösködésnél, fokozatosan beletanult a vendéglős szakmába. 1922-ben Marth Mária testvéreitől kivásárolta üzletrészüket, így egyedüli tulajdonosa lett a Városliget virágzó éttermének.

Békebeli kerthelyiség

 1926-ban, a Széchenyi fürdő bővítése miatt néhány mutatványosnak új helyre kellett költöznie. Nem úszta meg a költözést az „Ezerjó étterem” sem. Tekintve, hogy 1925-ben a Belházy házaspár az komoly összegű fejlesztést hajtott végre, a városi tanács - mintegy kárpótlásul - versenytárgyalás nélkül megadta számukra Széchenyi fürdő felépítése során, a Hermina út felöli oldalon létesítendő kertvendéglő bérleti jogát.  Az új helyen a bérlet már a férj, Belházy Ferenc nevére szólt. A kertvendéglő mellett ők üzemeltették a fürdő belső éttermet és a medencékhez közeli szintén belső teraszt is. 

 

Ezerjó Étterem belső terme 1928-ban (forrás: Színházi Élet)

A korabeli reklám szerint az Ezerjó étterem „A legremekebb vacsorázóhely. A Széchenyi strandfürdő látogatóinak kedvenc találkozó helye. Ozsonna hangverseny. Rendkívüli fekvésénél fogva kellemes hűs helyiségek. Naponként Balog Elemér teljes zenekarával hangversenyez. Állandóan friss Dréher Szt. János sör csapolás. Polgári árak. Az előkelő kiszolgálásért garancia. Belházy Ferenc tulajdonos.”

Az étterem 1945 után is a család tulajdonában maradt. Mivel fűtését a Széchenyi Fürdő termálvize biztosította, Budapest ostroma után egy ideig itt tartotta óráit a rommá lőtt Kölcsey Gimnázium. 

 

Ezerjó Étterem 1947-ben (forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Ezerjót 1949-es államosításáig Belházy Ferenc vezette, ezt követően a XIV. kerületi Vendéglátóipari vállalat kezelésébe került, ahol a kor színvonalának megfelelő „bő választék, kitűnő zene és figyelmes kiszolgálás” várta közönséget. Belházy Ferenc -mint villanyszerelő ségéd- 1955-ben hunyt el.

Ezerjó Étterem 1954-ben (forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

 Az Ezerjó Étterem 1996-ban teljesen lepusztult állapotban került a LAC Holdingot birtokló Horváth László vállalkozó tulajdonába. Azóta Széchenyi Kertvendéglőnek hívják.