A CSODAPÓK, akit többek között Maudnak hívtak

 A cikk az ADT segítségével készült.

Az 1900-as évek első felében nagy divatjuk volt a jós csodapókoknak. Városról városra járták az országot, nem volt olyan vásár ahol óriási érdeklődés mellett ne produkálták volna magukat. Hihetetlenül népszerűek voltak, mert némi pénz befizetését követően nagy biztonsággal meséltek a kíváncsi érdeklődő jelenéről, múltjáról és jövőjéről. 

A csodapókok közös jellemzője volt, hogy mindegyikük Brazília őserdejében született, és bár pók testük és pók lábuk volt, a jellegzetes pók fej helyén csinos női arc mosolygott a nézőre. Természetesen mindegyikük kitűnően beszélt magyarul. Ráadásul „a csodapók nem csak pók és nem csak csoda, hanem amellett gondolatolvasó, idő- és életjós, belelát a vesédbe és rádolvassa titkolt bűneidet, megmondja mi van a tárcádban, hogy nincs egy lyukas garasod se, eltalálja a nevedet, a gyermekeid számát, nyitott könyv vagy előtte, de mielőtt olvasna benned, kiküldi a feleségedet mert ő egy diszkrét pók, nincs szándékában megbolygatni családi boldogságodat” 

A minden hájjal megkent mutatványosok a pók-illúziót egy ügyes szerkezettel varázsolták a nézők elé, ravaszul elhelyezett tükrökkel tüntették el a hölgy testét, kezét, lábát és vetítettek neki póktestet.

 Az évek során a pók testében cserélődtek a hölgyek, ki rövidebb, ki hosszabb ideig „pókoskodott”. A csodapókok közül a Vurstliban fellépő Maud futotta be a legfényesebb karriert..

Egy időben a Csodák Háza tulajdonosa, Krausz Samu lánya, Elli alakította Maudot. Ő egyébként moziszínésznő szeretett volna lenni, és csak azért vállalta Maud szerepét, mert a papáé volt „az a svindli.” Velük esett meg, „hogy az államrendőrség egyik detektívje feljelentést tett a városligeti csodapók ellen …... Feljelentésében a detektív azt adta elő, hogy ….. nap-nap után jövendő mondásokkal ámítgatják a közönséget. Már a kora reggeli órákban gyülekeznek az asszonyok, akiknek férjük a harctéren van, hogy jövendőt mondassanak férjük sorsáról. A feljelentés folytán a büntető járásbíróság Krausz Samu, a csodapók tulajdonosa, valamint felesége, két leánya és egy fia ellen kuruzslás kihágása miatt tűzte ki a tárgyalást. A tárgyaláson azonban ….. dr. Goiten királyi ügyészi megbízott arra a meggyőződésre jutott, hogy Krauszék nem dolgoznak ravasz fondorlatokkal, mert ők a hozzáfordulóknak minden esetben biztató és bátorító jövendöléseket adnak s ezért a 20 filléres belépődíjért a közönségnek még egyéb mutatványos dolgokat produkálnak. Ezért a vádat ejtették.” (Pesti Hírlap, 1915.július 24.)

Krausz Elli, aki moziszínésznő szeretett volna lenni

1925-ben már új csodapók kápráztatta el a közönséget, őt Baticz Macának hívták, aki, ha éppen nem a csodapókot alakította, akkor varrónőként dolgozott és élete nagy álma volt, hogy férjhez mehessen. 

Baticz Maca, aki varrónő volt

 Néhány évvel később egy másik Maud (pontosabban az őt aktuálisan alakító hölgy, akinek nevét sajnos nem tudjuk) férjhez ment Dolch Béla, postatisztből lett oroszlánidomárhoz, aki a Hagenbeck cirkusznál futott be fényes karriert. Házasságukból két gyermek született és 1929 augusztusáig boldogan éltek, mikor is a férjet tigrisei megtámadták és megölték. 

Az 1930-as évek második felében a Vurstliban ismét új hölgy jósolt, ő először Lakner bácsi gyermekszínházában játszott, később táncolt a cirkuszban és az Angol Park híres sörözőjében, az Alpesi Faluban, majd pályafutását a Vurstliban Maudként folytatta. Az előadások alatt egy nagy vázában guggolt, ami fölött egy tükör volt, akkoriban ezt a trükköt alkalmazták. Később ő is férjhez ment, öt gyereke született, és az 1960-as évek elején ócskás volt az Ecseri úti használt cikk piacon.

A Népszava 1942 júniusában riportot készített egy pontosan meg nem nevezett hetedik kerületi könyvtárban. Az ott látottakról egyebek között így számolt be: „Néha azonban egész fantasztikus hivatású emberek is betévednek ide. Így ki hinné, hogy gyermekkorunk nagy szenzációja, a városligeti bódék csodapókja, Maud, ma karosszékben üldögélő nagymama és szorgalmas Courts Mahler- és Croker-olvasó.” Hogy ki lehetett a titokzatos hölgy, azt nem sikerült kideríteni.

Hosszú-hosszú hallgatás után 2015-ben, a Holnemvolt Parkban megrendezettt Mutatványosok Éjszakáján Maud egyetlen alkalomra viszatért. Ekkor Sz. Nagy Mária bábszínész bújt Maud bőrébe, aki "néha tervező, néha készítő, hangosító, világosító és alkotó, színházcsináló és aki, volt rajzfilmes, zenész, hostess, szakács, és még néhány, ami kell a tapasztaláshoz". 

Sz. Nagy Mária, az utolsó Maud (forrás: Marica Produkció)

Maudon kívül még számos csodapókot működött. Ismerjük pl. Leilát és Lorit, vagy a „vándor csodapókokat”, akik Hatvanban, Esztergomban, Pápán és az ország különböző városaiban tűntek fel hosszabb rövidebb időre. Az egyik utazó pók impresszáriója Reymetter Árpád, mutatványos volt.

Reklámplakát az 1900-as évek elejéről

A mutatványos világ e különleges alakja számos művészt megihletett. Csodapók címmel Vágó Géza bohózatot írt, melyet a Fővárosi Orfeum mutatott be 1921-ben, Karinthy Frigyes szintén Csodapók címmel egy rövid humoros írás erejéig emlékezett meg a legendás jósról, illetve hasonló címmel a Hetényi-Heidelberg Albert és Harmath Imre szerzőpáros írt operettet, melyet 1919. december 10-én a Fővárosi Kabaré mutatott be. 

1968-ban Ujjé, a Ligetben címmel irodalmi revüt mutatott be az Irodalmi Színpad. A Karinthy írásából készült jelenetben Maudot, a csodapókot Pécsi Ildikó személyesítette meg.

Pécsi Ildikó, mint Maud a csodapók (MTI Fotó: Patkó Klári)

Színpadjelenet Vágó Géza Csodapók c. bohózatából (forrás: Színházi Élet, 1921.)