LEOPOLDO FREGOLI, az átváltozó művész

A cikk az ADT segítségével készült

Mai történetünk hőse nem magyar, de gyakori vendége volt a budapesti varietéknek. Produkciója zseniálisan egyedülálló volt, de arra már senki nem emlékszik. Neve azonban máig fennmaradt, sőt fogalommá vált. Ő Leopoldo Fregoli.

Rómában született 1867-ben. Édesapja órásmester volt, így kézenfekvőnek tűnt, hogy apja nyomdokaiba lép, és továbbviszi a családi órásműhelyt. Eleinte nem is volt semmi baj, szorgalmasan javította az inga-, zseb- és kakukkos órákat. Egy vándorcirkusz azonban gyökeresen megváltoztatta életét. Annyira megtetszett neki a bűvész produkciója, hogy elhatározta, ő is megpróbálkozik ezzel. Ügyes keze volt, ám első bemutatkozása, mint bűvész nem volt túl sikeres. Inkább visszatért eredeti szakmájához, de azért időnként fellépett különböző műkedvelő előadásokon, most már nem, mint bűvész, hanem mint színész. Tagadhatatlanul tehetséges volt. Amikor egy alkalommal kettős szerepet kapott, egy nőt és egy férfit kellett alakítania, felvillant előtte a jövő. Tehetségét és műkedvelő színházi sikereit látva most már édesapja sem ellenezte, hogy színész legyen.

Lepoldo Fregoli (forrás: Wikipedia)a

A lassan induló karrier kibontakozását azonban megakadályozta az olasz-etióp háború. Fregoli bevonult katonának. A fronton a harcok szüneteiben a katonák időnként szórakoztató előadásokat szerveztek maguknak. Néha előfordult azonban, hogy a meghirdetett előadás azért maradt el, mert a fellépő színészek közül néhányan nap közben a harcokban megsebesültek, vagy elestek. Fregoli káplár felhasználva átváltozó művészi képességeit és tapasztalatát, bajtársai szórakoztatására rövid, több szereplős jeleneteket írt, melyeket óriási sikerrel egymaga adott elő.

Postai képeslap 1903-ból

 A háború után visszatérve Olaszországba előbb Rómában, Firenzében, majd Svájcban lépett fel, miközben folyamatosan tökéletesítette, és egyre magasabb szintre emelte produkcióját. Aztán szépen lassan meghódította a világot, bejárta Dél-Amerikát, az Egyesült Államokat, fellépett Európa szinte minden nagyobb városában. 

Olasz képeslap

Fénykorában egy számára írt 25 szereplős színdarab mind a 25 szerepét maga játszotta el. Amikor felment a függöny egy elegáns, frakkos férfi állt a színpadon, körülnézett, majd kiment az ajtón. Ebben a pillanatban a másik ajtón bejött egy angol rendőr. Mivel nem találta a frakkos urat, elszaladt utána. Még szinte el sem tűnt, a másik ajtóban megjelent egy vörös orrú, szakállas, toprongyos vén tengeri medve, aki meghallva a szobalány hangját, kiment, hogy megkeresse őt. Még ki sem tette a lábát, belibbent a szobába a szőke, karcsú, selyemharisnyás csinos szobalány …. És ez így ment tovább. Megérkezett a potrohos, nagyhangú vidéki nagybácsi és természetesen a nagynéni, jött az inas, a postás, és még sokan mások. És mindezt egy ember adta elő!! Művészete nem pusztán a mesterien gyors átöltözésekből állt, zseniális színész is volt, jellemalakító képességével is alkalmazkodott a szerepeihez, tudott vidám, szomorú, öreg, fiatal, férfi és nő lenni, ha kellett gyönyörűen énekelt, ha a szerep úgy hozta, „hasbeszélt.”

Fregoli 3x (forrás Wikimedia)

A jelmezeken, a remek maszkokon, a gyorsaságon, tehetségén és színészi képességein kívül komoly technikai háttérre is szüksége volt. A minél hitelesebb kép elérésében apró rúgókból álló elmés szerkezetek voltak segítségére. Rugó volt minden nadrágban, kabátban, mellényben. Magára rántotta a kabátot és a rugók azonnal összefogták, nem kellett vesződni a gombolással. De rugók segítettek abban is, hogy a bajusz, a paróka, a szakáll, vagy a krumpli orr egy mozdulattal a fejre simuljon. 

Mindennek tetejében a színfalak mögött 10-12 fős apparátus állt rendelkezésre. Négy-négy  ember várta minden ajtónál. Ahogy Fregoli mögött becsapódott az ajtó, egy ember lerántotta róla a ruhát, a másik a parókát, maszkot, bajuszt. Miközben a másik ajtó felé rohant, a harmadik ember ráadta az új ruhát, a negyedik az új maszkot. Fregoli eközben semmi mással nem törődött, mint ez alatt az elképesztően rövid idő alatt magára öltse az új figura jellemvonásait. 

Többször járt Budapesten. 1901. decemberében a Somossy Orfeumban lépett fel, amiről a korabeli sajtó így számolt be: „… Fregoli a legtökéletesebb átváltozó művész, ….a mellett humorista és elsőrendű színésztalentum. Az utóbbi ragyogóan nyilvánul egész estét betöltő műsora első részében, a hol a többi közt egy teljes bohóságot egymaga eljátszik. Villámgyorsan váltakozik előttünk a darab kilenc szereplője: a vőlegény, az imádott leány, az anyós, egy hordár, egy szolga és egy rendőr s mindez: Fregoli és megint csak Fregoli. A műsor második része egy Varieté-színpad teljes programja. Szakadatlan sorban szerepel a rekedt francia excentrik, a zenebohóc, a kétségbeesett tenorista, az orfeum színpadjára tévedt vándor grófnő, a Loie Fullert megszégyenítő szerpentintáncosné, s ezt is mind Fregoli mutatja be. Pillanat alatt öltözködik, maszkírozza magát és végigparodizálja az artisták minden tudományát.”

Fregoli ezer arca

 Óriási sikere volt.  Persze mindig akadtak szkeptikusok, akik nem hitték el, hogy mindezt egyedül képes megcsinálni. 1890-ben a kételkedők megnyugtatására Fregoli ez egyik előadásra behívta a kulisszák mögé az újságírókat, győződjenek meg személyesen a valóságról. Ezután a sajtóból eltűntek a kétkedő hangok.

Produkciójának megkérte az árát, csak a legnagyobb varieték, mulatók tudták megfizetni. Vagyonokat keresett. Ezzel együtt gavallér ember volt. 1906-ban, amikor Budapesten lépett fel, a szállodában 500 korona borravalót adott, ami messze több volt a busásnak számító 20 koronánál.

1922-ben elege lett a mulatók világából, úgy döntött, visszavonul. Csendesen, szerényen, békés nyugalomban élt feleségével. Kizárólag csak olyan jótékonysági rendezvényeken lépett fel, melyek bevételét gyermekintézmények kapták. 

Leopoldo Fregoli (forrás: Wikimedia)

 1936-ban, 69 éves korában a híres olasz fürdőhelyen, Viareggio-ban hunyt el. Halála évfordulóján, 1938-ban emlékére a helyi árvaház falán a kis lakók emléktáblát helyeztek el, melynek avatására meghívták  özvegyét is.

Hogy ki volt Leopoldo Fregoli, azt ma már kevesen tudják. De neve a közbeszédben máig él. Összegyűjtöttük, hányféle jelentése van ma a fregoli szónak. Íme:

1. bámulatos gyorsasággal külsejét változtató művész, átváltozó művész

2. konyhában, mosókonyhában kifüggeszthető ruhaszárító alkalmatosság

3. mindkét oldalán hordható ruha  - elsősorban kabát

4. másokat helyettesíteni tudó, alkalomszerűen munkát vállaló személy

5. fregoli szavak az olyan szavak, melyeknek visszafelé olvasva is van jelentésük (pl. arany — nyara)

6. a színházi szakmában fregoli- nak nevezik azt a bravúrt, amikor a színész egyetlen estén akár tucatnyi figurát személyesít meg. Az egyik legemlékezetesebb ilyen magyar színházi bravúr Sinkovits Imre nevéhez fűződik, aki 1962-ben a József Attila Színházban, a Három testőr c. színdarab Roger Planchon-féle változatában tizennyolc szerepet játszott el.