SZÍNÉSZKARNEVÁL AZ ANGOL PARKBAN

A cikk az Arcanum adatbázisának és Gobbi Hilda Közben … c. könyvének (Szépirodalmi Kiadó, Budapest 1982) felhasználásával készült.

Nem sokkal a hihetetlen munkával és erőfeszítéssel felépített Jászai Mari Színészotthon átadása után Gobbi Hilda már sejtette, hogy ez bizony kevés lesz. Még nagyon sok olyan színész, színházi ember van, akiknek fontos lenne, hogy életük utolsó éveit békében, biztonságban, nyugalomban, nélkülözés nélkül élhessék le.

Azonnal nekilátott egy új színészotthon létrehozásának, melyet Ódry Árpádról kívánt elnevezni. 

Gobbi Hilda Tolnai Klári és Karády Katalin álarcával, melyeket a Színészkarneválon bárki megvásárolhatott

Megfelelő épületet viszonylag gyorsan talált. Fülest kapott, hogy a Lendvay utca 13 szám alatt üresen áll egy gyönyörű palota, tulajdonosai, a Mautner-család elhagyták az országot. Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. „Félig romos állapotban, az ostrom sebeit magán viselve leltük az épületet. A manzárdon szépen berendezett kis odú, tépett katonamundérok, feszítővasak, álkulcsok, üres pálinkásüvegek, szóval egy vagy két betörő jól felszerelt kéglije. Kollégáimmal minden vacakot kiszórtunk az utcára – s ezzel tulajdonosaivá váltunk az épületnek.” – emlékezett vissza az új „honfoglalásra” Gobbi Hilda Közben… c. 1982-ben megjelent könyvében. A hivatalos ügyintézés már rutinosan, viszonylag zökkenőmentesen zajlott. Ám a színészotthonhoz egy dolog még nagyon hiányzott: a pénz.

Az Ódry Árpád Művészotthon napjainkban (forrás: www.omszi.hu)

Jöttek adományok, voltak jótékonysági műsorok, ahol a színészek ingyen léptek fel, sőt a cirkuszban „Bolond porond” címmel csak is és kizárólag színészek mutattak be artista produkciókat. Gábor Miklós és Ruttkai Éva voltak a jegyszedők és főváros legjobb és legismertebb színészei között fellépett Tőkés Anna és Honthy Hanna is. Gobbi Hilda egy bohócot alakított. A bevétel egy részét a Jászai Mari Színészotthon működtetésére, másik részét az új otthon felépítésére fordították. De ez még mindig kevés volt. Még több pénz kellett. És ekkor jött az ötlet: a fővárosi színészek, zenészek, énekesek színe java részvételével legyen egy hatalmas színészkarnevál, ahol mindenki műfajától eltérő szerepben szórakoztatja a közönséget. 

Ilyet hol máshol lehetne megrendezni, mint a városligeti Angol Parkban. Az akkor félig még szovjet tulajdonban lévő Angol Parkot nem volt egyszerű megszerezni, de Gobbi Hildának remek kapcsolatai voltak mind a szovjet katonai vezetéssel, mind pedig a városházával, így sikerült a színészkarnevál helyszínének ingyen megszerezni az Angol Parkot.

Rögtön megalakult a „szervezőbizottság”, melyben az ötletgazda Gobbi Hilda mellett szerepet vállalt Major Tamás, Nádasdy Kálmán, Keleti Márton, Fábry Zoltán, Várkonyi Zoltán, Szabados Piroska és Latabár Kálmán is. A főrendező Apáthi Imre lett.

Gobbi Hilda és „vezérkara” a színészkarneválra készül (Világosság, 1949. július 2.)

Már a szervezés elején komoly problémával találták magukat szemben. Az Angol Park játékaiból – hullámvasút, elvarázsolt kastély, szellemvasút, dodgem - származó bevételre bizton számíthattak, ám a területen kisebb-nagyobb mutatványokat üzemeltető mutatványos bérlők kötötték az ebet a karóhoz: nem elégedtek meg a Gobbiék által felajánlott százalékkal, ők a teljes bevételt akarták. Az alkudozás során szó szót követett, és bár Gobbi egyébként szolidáris volt a bevételüket féltő mutatványosokkal, megmakacsolta magát és közölte, hogy ha nem sikerül megegyezni, akkor a színészkarnevál ideje alatt a mutatványosok nem nyithatják ki bódéikat. Ez az érv hatott, megegyeztek és utólag kiderült, hogy a bódé tulajdonosok még a csökkentett bevétel mellett is kisebb vagyont kerestek.

Gobbiék 600 színészt és tizenegy zenekart kértek fel, hogy vegyenek rész a színészkarneválon. Rendelkezésre álló ismereteink szerint senki nem mondott nemet. Nemcsak színészek, hanem berendezők, jegyszedők, világosítók és egyéb „színházi népek” is részt vettek az előkészítésben és a lebonyolításban. 

Figyelmük még arra is kiterjedt, hogy éjfél utánra külön villamos és buszjáratokat rendeltek, hogy a hajnalig maradó vendégek kényelmesen haza tudjanak menni. 

Nem kis feladat hárult a díszlettervezőkre. A szakma legjobbjai vettek részt a munkában: Vogel Eric tervezte a bejáratot Varga Mátyás egy magyar csárdát rendezett be, Pán József a teraszt tervezte, de Gara Zoltán, Bercsényi Tibor, Ambrózy Iván, a kor legjobb díszlettervezői is kivették részüket a díszletek megtervezéséből, sőt az Angol Park belső területére odavarázsolták a régi híres debreceni vásárt is. 

Hirdetés a Haladás c. lap 1949. június 30- számában

A belépőket már elővételben meg lehetett venni. Az árusításban jelentős szerepet vállaltak a színházak. A Vígszínházban pl. a Szabin nők elrablása c. vígjáték előadása szüneteiben a színészek a főhős, Rettegett Fridolin vezetésével jelmezben árulták a jegyeket, sőt a legnépszerűbb színészek mintegy mozgóárusként járták a várost. Készült egy színészkarneváli jelvény is, amit mások mellett maga Gobbi Hilda is árusított a Nemzeti Színház előtt felállított sátorban.

Egy nappal a nagy esemény előtt több száz színész részvételével az Angol Park közönségének döbbent csodálkozásától kísérve még egy főpróbát is tartottak.

Egy, a Világ c. lapban megjelent versike így foglalta össze az előkészületeket:

Az Angolpark majd úgy ragyog,
Mint egy színes, szép nyári álom,
»Tour Pest«, mint mondani szokás,
Ott lesz a Színészkarneválon. 

Lesz ének, tánc és tréfa sok
És bárki meggyőződhet bőven,
Hogy kabarénk és Salamon
Már nem járnak gyermekcipőben.

Elérkezet a nagy nap. Meglehetősen rossz idő volt, fújt a szél, felhős volt az ég, lógott az eső lába, ám ennek ellenére már jóval a nyitás előtt hatalmas tömeg gyűlt össze az Angol Park bejárata előtt. „Megázunk?” kérdezgették egymástól izgatottan az emberek. Szerencsére nem áztak meg, pontosabban csak egy picit, de azzal senki sem törődött.  

Korabeli karikatúra (forrás: Ludas Matyi, 1949. július 1.)

A pénztárakban – melyből ez alkalommal a megszokottnál több üzemelt -  Vízvári Mariska, Makay Margit, Ladomerszky Margit, Turay Ida, Somlay Artur, Ajtay Andor, Greguss Zoltán, Dénes György és Básti Lajos árulták a jegyeket. 

Az érkezőket jelmezes színészek fogadták, akik a tömegben fel-alá járkálva énekeltek, mókáztak, autogramokat osztogattak, és mindenkihez volt egy-két jó szavuk. 

A közönség zajos ovációjától kísérve fel-alá vonult egy kis csoport, közepén egy nagy pocakos török basa, körülötte tíz lengén öltözött, lefátyolozott háremhölgy. A fátyol ellenére a Magyar Nemzet éles szemű újságírója a háremhölgyek között felismerte Murányi Lilit (ekkoriban a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház színésznője, később konferansziéként lett ismert) és Szapáry Gabit, a kor ismert revüsztárját. 

Számtalan árus várta a látogatókat. Lehetett itt kapni mézeskalács szívet, a tükör helyén színészportréval, színészálarcokat, autogramos zsebkendőket, könyvjelzőt színészportréval, Latyi-Matyi jelvényt, színész jelvényeket, tréfás tárgyakat és egyéb csecsebecséket. A portékákat többek között Bajor Gizi, Sulyok Mária, Lázár Mária, Szörényi Éva, Bulla Elma, Dayka Margit, Fejes Teri, Lukács Margit, Sennyei Vera, Tolnay Klári, Ferrari Violetta, Temesi Hédi, Ajtay Andor, Berczi Géza és Gombaszögi Ella árusították nagy odaadással.

Különleges programokkal várták a gyerekeket. „Meseország" címen nagyszabású és hihetetlenül izgalmas blokkban az ekkor már elmaradhatatlan úttörő csoportokon kívül fellépett Latabár Kálmán, Rodolfó, továbbá bohócok, légtornászok és akrobaták produkálták magukat. Volt még bábszínház, trükk-és rajzfilmvetítés és kutyacirkusz is. 

A hullámvasútnál, a dodgemnél, az elvarázsolt kastélynál, a Velencénél és szinte minden mutatványnál kikiáltók igyekeztek más játékoktól elcsábítani a közönséget. Bárdi György, Gózon Gyula, Rátkai Márton, Halmai Imre, Alfonzó és társaik jobbnál jobb szövegei rendre elérték céljukat. Mindenki mindenkitől csábított közönséget. Ráadásul a Hullámvasútnál Mészáros Ági ellenőrizte a jegyeket, az Elvarázsolt Kastélyban Pethes Sándor idegenvezetést tartott, a Velencében pedig Pataky Jenő, a kor népszerű színésze irányította a gondolát, ahová a fiatal lányok csak úgy özönlöttek, hogy közvetlen közelről láthassák kedvencüket. 

Velence nevű látványosság az Angol Parkban (illusztráció)

Az akrobatikus ügyességű táncos, Lugossy György a szellemvasút egyik kanyarjában ugrott élő és rémisztette halálra az utasokat.

A hölgyek közül bárki kipróbálhatta magát, mint filmszínésznő jelölt. Az ideiglenesen berendezett filmstúdióban Keleti Márton, Gertler Viktor és Zákonyi Sándor instrukciói mellett 60 Ft-ért bárki jelentkezhettek „próbafelvételre”. Majdnem hosszabb volt a sor, mint a hullámvasút előtt. 

Rengeteg látogatója volt a „debreceni vásárnak is”, ahol Bajor Gizi, Gombaszögi Ella, Makay Margit és más élvonalbeli művészek voltak az árusok.

A szabadtéri színpadon megrendezett operagálán fellépett a magyar operajátszás színe java: Svéd Sándor, Orosz Júlia, Osváth Júlia,  Nagypál László, Szilvási Margit, Palánkai. Klára, Fodor János, Palló Imre, Sárdy János, Vashegyi Ernő, Pásztor Ernő, Rab István, Kovács Dóra és Csinádi Dóra. Nem kis meglepetésre a művészeket Ferencsik János és az Operaház díszlettervezője, Oláh Gusztáv kísérte zongorán. 

A sportkedvelők sem maradtak program nélkül, számukra sportbemutató teret alakítottak ki, ahol Etek Ilona és Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf olimpiai bajnokok, valamint az olimpiai vívócsapat tagjai vívóbemutatókat tartottak. A bátrak kihívhatták egy ping-pong csatára a tízszeres világbajnok Farkas Gizellát.

A Magyar Csárdában Bordy Bella volt a kocsmárosné, az ételeket és italokat pedig Rózsahegyi Kálmán, Szedő Miklós és Tompa Pufi szolgálták fel.

A Színészkarnevál éjszakai bárjában, a „Gömöry bárban” a kor legnevesebb dívái Bordy Bella, Karády Katalin, Mezey Mária, Serényi Éva, Darvas Marika, Boros Ida és Tőkés Anna énekeltek, míg az operett műsort Honthy Hanna, Sárdy János, Tímár József Tolnay Klári, Kiss Manyi, Kardos Magda, Hottky Edit, Türk Berti fellépése tette felejthetetlenné.

Nemcsak színészek szórakoztatták a látogatókat, felléptek üzemi kultúrcsoportok is. Az este folyamán mások mellett nagy sikerrel szerepelt az Uzsoki kórház mandolinzenekara és Ruggyantagyár tánccsoportja is.

Nem sokkal éjfél előtt az Angol Park őrsége jelezte, hogy közeledik a zárás ideje, lassan be kéne fejezni a rendezvényt. Gobbiék ekkor döbbentek rá, hogy elfelejtettek engedélyt kérni a meghosszabbított nyitva tartásra, pedig pont éjfél utántól várták az igazán nagy bevételt. Gobbi autóba pattant és elszáguldott a rendőrfőkapitány, Münnich Ferenc lakásárára, remélve, hogy régi ismeretségük okán el tudja érni a nyitva tartás meghosszabbítását. Ám a személyzet sajnálattal közölte, hogy a főkapitány elvtárs nincs otthon, sőt, nem is tudják, hol van. Gobbi kétségbeesve ment vissza az Angol Parkba, ahol legnagyobb meglepetésére még vidáman zajlott a színészkarnevál, pedig éjfél már bőven elmúlt. Kollégái felvilágosították, hogy Münnich ott szórakozik az egyik vendéglőben, és mikor értesült a problémáról, ott helyben kiadta a hajnalig tartó nyitva tartásra vonatkozó engedélyt.

A teljes színészkarnevált Gobbi Hilda Apáthi Imrével közösen vezényelte le. Volt egy hatalmas térképük, melyen kis zászlócskák jelölték a fellépések helyszíneit. Színi növendékek kifutóként segítették munkájukat, színházi adminisztrátorok, gazdasági munkatársak pedig felügyeltek a pénztáraknál, intézték a különböző elszámolásokkal kapcsolatos ügyeket. 

A „vezérkari” térkép

Mértéktartó becslések szerint mintegy 20 ezer látogató volt kíváncsi erre az egyszeri és megismételhetetlen színész kavalkádra. Mindenki jól járt: a közönség azért, mert ilyet még soha nem látott, a színészek azért, mert elképesztő sikerük mellett jó ügyet szolgálhattak, a holtfáradt Gobbi Hilda meg azért, mert az est teljes bevétele 80.000 forint volt (ez mai áron több mint 20 millió Ft), melyre legmerészebb álmaiban sem számított.

Valamivel több, mint egy év múlva, 1950. október 1-én megnyílt az Ódry Árpád Színészotthon, 30 megfáradt idős színházi embernek biztosítva nyugodt, békés öregkort.