VOLT EGYSZER EGY HULLÁMVASÚT
A cikk az ADT felhasználásával készült
Éppen 100 évvel ezelőtt, 1922-ben épült fel a volt Angol Park, a későbbi Vidámpark talán legnépszerűbb attrakciója, melynek 2015. októberi végső leállásáig mértéktartó becslések szerint is közel 100 millió utasa volt. Születése óta hívták Amerikai Magasvasútnak, Hegyivasútnak, de közönsége számára mindig csak hullámvasút maradt, amin hangosan sikoltozva lehetett kb. 5 percig le-föl száguldani.
1889-ben a Városligetben, a mai Széchenyi Fürdő helyén kialakított mutatványos téren a legnagyobb szenzáció a Gabrinyi Sándor és Popper Zsigmond üzemeltetésében működő hullámvasút – pontosabban siklóvasút – látványosság volt. Az üzlet nem ment túl jól, ezért 1900-ban Popper kérvényezte a terület bérleti díjának csökkentését. A Városi Tanács a kérésnek helyt adott, a díjcsökkentésbe beleegyezett. A határozat meghozatalakor megállapították, hogy „az utóbbi években a városligeti hullámvasút forgalma fokozatosan csökkent, mert a szórakozásnak ezen neme mindinkább veszít újdonságszerű jellegéből, s ezért a közönség más, újabb fajta mulatóhelyeket keres fel.”
 |
| Popper hullámvasútja |
Az 1911-ben megnyílt Angol Parkban egy Vermes József nevű vállalkozó próbálkozott „amerikai magasvasút”, azaz hullámvasút üzemeltetéssel. A Pesti Futár visszaemlékezése szerint, amikor az Angol Park megnyílt, „ezrek tolongtak a mutatványosbódék között és a legnagyobb attrakcióhoz, a hullámvasúthoz, csak testi épség megrongálásával lehetett közeledni.” Vermes később elszámolási vitába keveredett a Park tulajdonosaival, majd felszámolta mutatványát.
Az Angol Park bajor tulajdonosai, a Meinhardt testvérek ezután úgy döntöttek, hogy saját hullámvasutat építenek. 1922 januárjában megbízták Dragon Ervin okleveles építészt a Városligetben még ma is látható hullámvasút ősének megtervezésével. Néhány hónappal később megkérték az építési engedélyt is. „ Alulírottak azon alázatos kérelemmel járulnak a tekintetes Tanács elé, hogy tulajdonunkat képező …telkünkön, Dragon Ervin okl. műépítész tervei szerint egy favázszerkezet mutatványos hullámvasút építésére, mely építmény a tervben bemutatott nívó különbségek segélyével részletrajz szerinti személyszállító kocsik egy kulmináló pontról való legördülését szolgálják, s mely építmény szerkezete fa, csomópontokon alkalmazott vas-csavar, illetve szögelés, külső burkolata pedig a pályatest kivételével sziklahegyet utánzó rabitz szerkezet - az építési engedélyt megadni kegyeskedjék.” A benyújtott tervek műszaki véleményezését követően az építési engedélyt megadták – ideiglenes jelleggel 1923. december 31-ig -, és a hullámvasút még abban az évben el is készült. A fiatalon, 30 éves korában tüdőbajban elhunyt Dragon Ervin grandiózus tervét Szabó József ácsmester váltotta valóra. Kisebb átalakítások után végső formáját 1926-ban nyerte el.
 |
| A hullámvasút tervezett alaprajza |
 |
| és építési tervrajza |
Az új hullámvasút megépítése első percétől kezdve óriási népszerűségnek örvendett. „Ez a méreteiben fascinálóan impozáns és kontinentális viszonylatban is páratlanul álló építmény oszloprengetegével az első pillanatra valami gigantikus várkastély cölöpzetét idézi fel és csak a boldog száguldozás régi ismerős sikolyai juttatják vissza a megbabonázott bámulót az - Angolparkba. Népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy már az első napokban is a várakozók hosszú sora húzódik végig a pénztár előtt. Azt hisszük, nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a magasvasútnál kedveltebb és látogatottabb szórakozóhelye kevés lesz a nyári Budapestnek.” – lelkendezett a Színháti Élet újságírója 1922-ben.
Népszerűségéből az elmúlt évtizedek során semmit nem veszített. Bár a második világháborúban komolyabb sérüléseket szenvedett, 1945. április 27-én a Szabadság c. lap némi túlzással már arról számolt be, hogy a „szétbombázott Angol Parkot tizennégy nap alatt teljesen üzemképes állapotba hozták.” A közönség tódult az Angol Parkba és továbbra is imádta a hullámvasutat. 1950-ben a Vurstli és az Angol Park összevonásával és államosításával létrejött a Vidámpark, melynek továbbra is a legkedveltebb attrakciója volt. A Hétfői Hírek a töretlen, sőt egyre növekvő közönségsikert így summázta: „1957-ben 715 ezer utas a hullámvasúton - 4858 válás - 130 millió levélkézbesítés Budapesten." De az 1958-as év sem volt rosszabb: „Májustól mostanáig összesen 42 000 kilométert futottak a hullámvasút kocsijai, tehát ha egy irányban robogtak volna, megkerülték volna Földünket.” – tájékoztatta az olvasókat 1958 októberében szintén a Hétfői Hírek. A 60-as évek közepén nem volt ritka az olyan vasárnap, amikor fél órát kellett sorban állni ahhoz, hogy valaki felülelhessen a hullámvasútra. A Vidámpark egyre erősödő gazdasági nehézségei ellenére 1974-ben több mint egymillió (!!!!) utasa volt.
 |
| Soha nem lehet megunni! |
Népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a Lemezárugyár a felhúzható kisautó, a csipegető kiscsibe és a lendkerekes robogó mellett 1962-ben forgalomba hozta a hullámvasút játékot is.
 |
| Amit csak a kiválasztottak láthattak: a felvonószerkezet hajtóműve |
A teljes pálya egy U alakú mélyedésben futott, ezért ha a szerelvény leszaladt a sínről, azonnal megakadt a pálya falában, így soha nem fordult elő, hogy „elszállt” volna.
A biztonsági előírások mindig is igen szigorúak voltak, egyebek között üzemkezdet előtt minden nap valaki gyalogosan végigjárta a pálya teljes szakaszát, hogy ellenőrizze a fa szerkezet, a sín, a váltó berendezés és a felvonórendszer állapotát és meggyőződjön azok hibátlan működéséről. És így volt ez működése utolsó évében is.
 |
| Sárkányos kocsi (forrás: Vígh András gyűjteménye) |
A gravitációs elven működő hullámvasutakat a kanyarokban fékezni kell, ezért szükség volt fékezőre (kezelő/kocsivezető), aki még az 1960-as évek végén is a szerelvényen állva, két fékezőkar segítségével biztosította az ideális sebességet. Ilyen rendszerű hullámvasút ma már világszerte kevés van.
 |
| A melbourne-i hullámvasutat még ma is kézzel fékezik |
Fékezőnek (kocsivezetőnek) lenni nem volt egyszerű feladat. Számtalan dologra kellett indulás és haladás közben figyelni. Helyét - az első és második kocsi között - soha nem hagyhatta el, ha pl. induláskor a szerelvény nehezen indult, nem szálhatott ki megtolni a kocsit, helyette a pálya mellett elhelyezett ún. kapaszkodót kellett használni. Figyelnie kellett arra, hogy a felvonórendszer jól működik-e, azon más szerelvény biztosan nem tartózkodik. Az indulási sebességet úgy kellett megválasztania, hogy a szerelvény a felvonórendszer sebességénél ne haladjon gyorsabban. A felvonókötélre való fel, vagy az arról lekapcsolódás sikertelensége esetén azonnal a pálya melletti vészleállítót kellett használnia. "A kocsivezető köteles a pálya hullámaiban az emelkedő szakaszon a szerelvény sebességét úgy szabályozni, hogy a vízszintes szakaszon és a fordulóban a sebességmérőn bejelölt értéket ne haladja meg” - szólt 1982-ben a szigorú üzemeltetési előírás. Egy időben a fékezőknek szolgálati sípjuk is volt, előre egyeztetett sípjelekkel jelezték egymásnak, ha a pályán bármilyen rendellenességet tapasztaltak.
Még a 80-as évek elején is volt a pályán egy ún. figyelőtorony, ahol az ott tartózkodó ellenőr feladata volt szemmel tartani, hogy a pályán minden szabályosan történik-e. Ha bármilyen rendellenességet észlelt, hangosbeszélőn keresztül hívta fel a kocsivezető, vagy éppen az utas figyelmét a szabályok betartására.
 |
| A fékező helye |
A biztonság fokozását szolgálta az is, amikor az 1970-es évek közepén az addigi két karos, kézzel működtetett fékberendezést felváltotta egy új, hidraulikus fékrendszer, melyet a Skoda 105. személygépkocsi fék-alkatrészeinek felhasználásával állítottak össze. Ez a megoldás kiállta az idők próbáját, folyamatosan javítgatva, sok-sok utángyártott alkatrésszel, de még 2015-ben is biztonságosan működött.
1976-ban a Vidámpark vezetősége megbízta a Budapesti Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek Tanszékét, hogy végezze el a Hullámvasút pálya és tartószerkezetének erőtani felülvizsgálatát. A vizsgálat gyakorlatilag mindent rendben talált, megállapította, hogy „a szerkezet teherbírását lényegesen befolyásoló meghibásodásokat nem észleltünk. A tavaszi illetve őszi ideiglenes felújítások alkalmával a korhadásnak indult szerkezeti elemeket újakkal cserélik ki, így a felújítás folyamatosnak mondható”.
Az éves karbantartás során a fa szerkezetnek kb. 1/5-ét cserélték ki, így gyakorlatilag a teljes szerkezet kb. 5 évente teljesen megújult.
 |
| Cserélik a faszerkezetet |
 |
| Épül a Hungária krt. felüljáró |
 |
| Külső támaszok helyett belső horgonyzás |
 |
| Kisiklásos baleset |
A 70-es években a hatalmas érdeklődés miatt időnként egyszerre hat szerelvény tartózkodott a pályán. Ilyenkor megemelt létszámmal gondoskodtak a biztonságos működésről. Ennek ellenére egyszer megtörtént, hogy az Elvarázsolt kastély felöli oldalon a felső ponton valamilyen ok miatt megállt a szerelvény. A mögötte haladó kocsi fékezője későn vette észre az akadályt. Az ütközés következtében a hátsó üléseken ülők közül négyen súlyosan megsérültek. Ezután már csak maximum négy szerelvény tartózkodhatott egy időben a pályán.
Egyszer pont a toronyban dolgozó felügyelő felelőtlensége miatt történt baleset. Az egyik utas kezéből kirepült egy papírpénz, mire a felügyelő meggondolatlanul kiment a pályára, hogy felvegye. Ekkor a következő szerelvény elgázolta. Sérüléseibe a helyszínen belehalt.
Amikor még nem volt tilos a hullámvasúton dohányozni, időnként a felelőtlen utasok okoztak kisebb-nagyobb tüzeket. 1942. július 5-én „kigyulladt hajnalban a hullámvasút. Fél hatkor értesítették a főkapitányságot és a tűzoltóságot a különös tűzesetről. A központi és a VI. kerületi tűzőrség vonult ki a Városligetbe, a hullámvasút deszkapadlója 25 méter magasan lángolt. A feltevés az, hogy az egyik utas késő éjszaka eldobta égő cigarettáját és az hajnalra lángra lobbantotta a faalkotmányt. A tűzoltók tíz perc alatt megbirkóztak a tűzzel.” Ennek a tűzesetnek az Új Idők újság kis versikében állított emléket:
2015-ben különös baleset borzolta a kedélyeket. A hullámvasút történetében először fordult elő, hogy emberi mulasztás miatt a szerelvény fékező nélkül indult el. Szerencsére az utasoknak az ijedtségen kívül más bajuk nem esett. Hogy ilyen többé ne forduljon elő, felszereltek egy biztonsági nyomógombot, amit a fékezőnek az első kanyarban meg kellett nyomni, ennek elmaradása esetén a rendszer automatikusan leállította a kötélfelvonót.
1997-ben a 21/1997. (VII. 29.) KTM-MKM együttes rendelete a Schäftner-féle körhinta, a Barlangvasút, a céllövölde hátfala és a Dodgem épület tetőszerkezete társaságában műemléki védettség alá helyezte a hullámvasutat és a mesecsónakot. Az intézkedés „célja a Vidám Park együtteséből a század első évtizedeiből származó egyedi építészettörténeti, ipartörténeti értékekkel bíró épületek, épületrészek fokozott védelme” volt. A műemléki védettséget megalapozó előtanulmány egyebek között azt is rögzítette, hogy mivel az indóház egész építménye „stílusidegen, rossz minőségű és irreális méretű”, indokolt lebontása és a régi időket idéző hangulatnak megfelelő újjáépítése.
Az évek során többször felmerült a hullámvasút bővítésének gondolata. Először közvetlenül a háború után, 1946-ban került napirendre az átépítés, „mert ma már kissé elavult a külföldi nagyvárosok szórakoztató parkjainak hullámexpresseihez viszonyítva”. Akkor erre nem volt forrás.
1999-ben már konkrét tervek is készültek. A Vidámpark megbízta a Dienes Építési Irodát, hogy készítsen tanulmánytervet a hullámvasút bővítésére. A nagyszabású terv szerint a függőleges tartóoszlopok meghosszabbításával még egy szinttel megemelték volna a hullámvasutat, így annak legmagasabb pontja elérte volna a 21 m-t.
 |
| Bővítési terv |
Miután sem bontásra, sem bővítésre nem került sor, 2000-ben hozzáfogtak a Hullámvasút teljes felújításához. A több évig tartó munkálatok során megújult a felvonórendszer, a szerelvények, sőt a tartószerkezetbe a statikusok javaslatára néhány helyen további gerendaerősítést építettek be.
 |
| Régi indóház |
Az indító állomás külseje az évek során többször változott. Favázas, kúriára emlékeztető épülete a háborúban megsérült, ezután is többször változtattak rajta, majd 1970-ben teljesen átépítették.
Az új, lapos tetős, üveghomlokzatú, vasbeton szerkezetű, fehérre és zöldre mázolt építmény földszintjén helyet kapott egy fagylaltozó és büfé, valamint itt helyezték el a pénztárat is. A szuterénban kiszolgálóhelyiségeket, raktárakat létesítettek és itt alakították ki a büfé konyháját. Az emeleten, ami egyben az indulási szint volt, játéktermet építettek. Később a játékterem elköltözött, az így üresen maradt területet semmire sem használták, viszont rémes látványt nyújtott.
 |
| Átépített indóház (forrás: FORTEPAN) |
A teljes felújítás során a fellelhető eredeti tervrajzok, fotók és leírások felhasználásával, a Szántó és Mikó tervezőiroda tervei alapján, Baliga Kornél közreműködésével az indóház gyönyörűen megújult.
 |
| A megújult indóház terve. Ilyen lett a valóságban is |
A főváros 2012-ben döntött a Vidám Park megszüntetéséről, területét a Pannon Park kialakítása és a Biodóm felépítése céljából megkapta a Fővárosi Állat-és Növénykert. Az átadás feltétele volt, hogy a műemléki játékok – közöttük a hullámvasút – megmaradásáról, felújításáról és üzemeltetéséről az Állatkertnek gondoskodnia kell.
Az utolsó évek
A Holnemvolt Park megnyitóját a tervektől eltérően egy mulatságos, és szerencsés kimenetelű malőr zavarta meg. A rendezvényen részt vett Tarlós István akkori főpolgármester is, aki számos VIP vendég, és az Állatkert igazgatójának társaságában tett egy kört a hullámvasúton. Az újonnan betanított és munkába állt fiatal fékező azonban az illusztris vendégek miatti óvatosság jegyében túlfékezte a kocsit, amely a pálya legmagasabb pontján egyszerűen leállt. A fékező és alkalmi segítője az első döbbenet után kénytelen volt 16,5 méter magasságban betolni a szerelvényt. A menet végén a vendégek kicsit sápadtan, de épen és egészségesen szálltak ki a kocsiból.
2015-ben éjszakai világítást szereltek a hullámvasútra, így a látogatók néhány alkalommal ismét élvezhették az éjszakai hullámvasutazás felejthetetlen élményét és látványát. Ezt az élményt a 70-80-as években Vidám Park is többször igyekezett biztosítani, a szerelvények által keltett rázkódás azonban rendre használhatatlanná tette a világító berendezéseket.
Ebben az évben a hullámvasút működését számos alkalommal nehezítette kötélszakadás, illetve egyéb, többnyire a kötél hibájából fakadó fennakadás. A felvonókötelet egyébként speciális tudással rendelkező kötélfonó szakemberek mindig a helyszínen „végtelenítették” úgy, hogy a kötél két végét kb. 2 m hosszan sodorták egymásba. Ehhez a művelethez semmilyen összekötő elemet nem használtak.
A hullámvasút 2015 október végén, Halloween éjszakáján szállított utoljára utasokat. Az utolsó menet fékezőjét Matus Attilának hívták.
 |
| Éjszakai száguldás 2015-ben, a Mutatványosok Éjszakáján (fotó: Dombi Rita) |
Egy 2016-ban készült terv szerint a felépülő Biodóm és a Hungária körúti felüljáró közötti keskeny sávban „Sárkánykatlan” néven egy, az Angol Park hangulatát megidéző játékokkal, mutatványokkal, attrakciókkal teletűzdelt „szórakoztató negyed” épült volna. A projektnek része volt a hullámvasút korhű és a műemlékvédelmi előírásokat a legmesszebb menőkig figyelembe vevő rekonstrukciója is, melynek keretén belül teljesen felújítva megmaradt volna a páratlan faszerkezet, a kocsik sárkányvonat jellege, sőt – immár korszerű elektronikával vezérelve - a felvonószerkezet is. Továbbra is „elengedhetetlen” része maradt volna a hullámvasútnak a fékező. Később más tartalommal újabb tervek születtek, ám a Biodóm körüli finanszírozási problémák lehetetlenné tették a hullámvasút megújulását.
A hullámvasúton hat éve semmilyen felújítás, karbantartás nem történt. Az idén századik születésnapját ünneplő attrakció jövője – a mai állapot szerint – kilátástalan, pedig ebben a formájában az egész világon unikumnak számít, a világ kilencedik, Európa harmadik legrégebbi, még működő favázas hullámvasútja lehetne. Egyediségét egyrészt bravúros faszerkezete, másrészt működési módjának ritkasága adja.
-----------------------
A cikk az ADT segítségével, valamint eredeti dokumentumok és Kompa János volt vidámparki dolgozóval 2014. augusztus 4-én és 2015. március 6-án készült interjúkban elhangzottak felhasználásával. készült. Külön köszönöm Majkó Zsuzsannának, hogy fényesre csiszolta a szöveget, Mikus Ferencnek és Perczel Olivérnek pedig, hogy szakmai észrevételeikkel és javaslataikkal segítették munkámat.
-----------------------
Frissítés: A www.nepszava.hu oldalon 2022. február 16-án megjelent "Tarlós bumerángja a biodóm: további állami részvétel nélkül nem tudják befejezni, elbontani nem lehet, de más célra sem használható" c. cikkben Szalai Anna egyebek között ezt írja: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes "arra sem lát esélyt, hogy a hullámvasút ígért felújítását elvégezzék és még az idén átadják a nagyközönségnek. Az 1922-ben épült, műemléki oltalom alatt álló hullámvasutat 2015-ben azzal az ígérettel zárták le, hogy három év múlva újra megnyitják. Szabó Roland, az Állatkert operatív igazgatója tavaly azt mondta a Népszavának, hogy a felújítási tervek készen vannak, ha megkapják az állami támogatásból megmaradt 6 milliárdot, elvégzik a felújítást. A városvezetés szerint azonban nem költhetik erre a pénzt."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése